eur:
402.8
usd:
372.11
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
A folyamatos esőzés kimosta a krumplikat a földből Olaszfalu határában. Egyre nő a belvízzel borított területek nagysága, jelenleg 91 ezer hektár van víz alatt az országban.
Nyitókép: Nagy Lajos

Európában egyre több áldozata van a modern kori rabszolgaságnak

Egyre nagyobb problémát jelent a munkára kényszerítés Európában, a kontinens több országában is ez vette át a szexuális kizsákmányolás helyét az emberkereskedelem leggyakoribb formájaként - derült ki az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni szakértői csoportjának (GRETA) kedden közzétett jelentéséből.

"Vizsgálatunk azt mutatja, hogy Európában nő az emberkereskedők áldozatainak száma, akiket borzalmas körülmények között dolgoztatnak" - emelték ki a tavalyi évre vonatkozó értékelésben.

A munkaerő kizsákmányolása

Belgiumban, Cipruson, Georgiában, Nagy-Britanniában, Portugáliában és Szerbiában is

az "emberkereskedelem elsődleges formájává" lépett elő, de a növekvő trend minden egyes vizsgált államban megfigyelhető.

A jelentés szerint az azonosított áldozatok többsége férfi, noha nők és gyerekek is érintettek, a bevándorlók pedig különösképpen ki vannak téve a kizsákmányolás veszélyének.

A férfiakat elsősorban a mezőgazdaságban, az építőiparban és a halászatban dolgoztatják, a nők pedig leggyakrabban háztartási és gondozási feladatokat látnak el. Utóbbiak közül

sokak egyszerre munkacélú és szexuális kizsákmányolásnak is áldozatai.

Mint írták, keveseket ítélnek el emberkereskedelem miatt, a hivatalos adatokat pedig rendszerint alábecsülik, így nem adnak megfelelő képet a probléma valós mélységéről.

"Az áldozatok gyakorta vonakodnak a hatóságokhoz fordulni, mivel félnek a kitoloncolástól vagy a bűnözői hálózatok bosszújától. Nagyon ritkák az elkövetők elleni vádemelések és ítéletek" - hangsúlyozta Siobhán Mullally, a GRETA elnöke.

Elmondta, hogy több ország már eddig is fontos intézkedéseket hozott meg ezen a téren, számos másikban azonban még jelentős reformokra lenne szükség. Hozzátette, a visszaélések felszámolása érdekében a hatóságoknak szorosan együtt kell működniük a civil szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a magánszektorral.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Néhány hónapja még teljesen abszurd lett volna arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha az Egyesült Államok megtámadna egy másik NATO-tagállamot, Donald Trump amerikai elnök viszont láthatóan mindenképpen meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot. Trump több ízben beszélt arról is, hogy legrosszabb esetben még akár az amerikai haderőt is hajlandó lenne használni saját szövetségesével szemben, hogy az északi területet uralma alá hajtsa. Bár még sosem történt ilyen, és a NATO alapszerződése nem tér ki rá, alapvető sejtéseink lehetnek, mi történne, ha egy NATO-tagállam megtámadna egy másikat, Amerika katonai erőben való túlsúlya azonban most mindenképpen komplikálttá teszi a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×