eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Hatályba lépett Trump vámintézkedése – enyhült a szigor

Az Egyesült Államokban ma hatályba lépnek az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett vámokról szóló elnöki nyilatkozatok. Több ország és az Európai Unió is mentességet élvez egyelőre.

Donald Trump amerikai elnök március 8-án írta alá azt a két proklamációt, amelyek értelmében március 23-tól kezdve az acél behozatalát 25 százalékos, az alumíniumét pedig 10 százalékos vámmal sújtja. Az elnök az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta döntését.

Bár Trump korábban azt ígérte, hogy kivétel nélkül minden országra vonatkozni fog a vámfizetési kötelezettség, a szigor sokat enyhült. Mexikó és Kanada - az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) másik két részes tagállama - már az elnöki nyilatkozatokban mentességet kapott, és minden más ország, illetve szervezet is tárgyalást kezdeményezhetett róla.

A tárgyalásokkal megbízott kereskedelmi főképviselő, Robert Lighthizer csütörtökön bejelentette, hogy a két szomszédos országon kívül az Európai Unió, Argentína, Ausztrália, Brazília és Dél-Korea is a kivételezett körbe tartozik egyelőre, legalábbis mindaddig amíg folynak a tárgyalások a végleges egyezségről.

Az Egyesült Államok szövetségesei és vetélytársai egybehangzóan a szabadkereskedelem elleni szabályszerű támadásnak és egyértelmű protekcionista fordulatnak minősítették Trump elnök döntését a védővámok bevezetéséről. Az Európai Unió és Kína különösen nehezményezte azt, hogy az amerikai elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozott döntésében.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acélimportálója, tavaly 29,1 milliárd dollár értékben 34,6 millió tonnát hozott be külföldről.

A teljes amerikai importon belül Kanada részesedése a legnagyobb, 16,7 százalék. A második helyen Brazília áll 13,2 százalékos részesedéssel, amelyet Dél-Korea (9,7 százalék), Mexikó (9,4 százalék), Oroszország (8,1 százalék), Törökország (5,6 százalék), Japán (4,9 százalék), Németország (3,7 százalék), Tajvan (3,2 százalék), Kína (2,9 százalék) és India (2,4 százalék) követ.
Az Európai Unió évente körülbelül 6 milliárd euró értékben exportál acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba.

Tavaly 23,4 milliárd dollár értékben 6,3 millió tonna alumíniumot importált az Egyesült Államok. Ennek a 40,6 százaléka érkezett Kanadából és Mexikóból.

A behozatal legnagyobb része, 36,3 százaléka (8,5 milliárd dollár) Kanadából származott, a második helyezett Kína 15,1 százalékos részesedéssel 3,5 milliárd dollárral, Oroszország pedig a harmadik volt, 7 százalékkal, azaz 1,6 milliárd dollárral. A teljes import 86,3 százalékát lefedő tizenöt legnagyobb partnert rangsoroló listára az EU-tagállamok közül felkerült Németország 2,4 százalékos részesedéssel (561,7 millió dollár), amely a nyolcadik helyre volt elegendő. Franciaország a 13. helyezett 1,3 százalékos aránnyal, Olaszország pedig a 15. a maga 1 százalékával.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×