Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota

Hatályba lépett Trump vámintézkedése – enyhült a szigor

Az Egyesült Államokban ma hatályba lépnek az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett vámokról szóló elnöki nyilatkozatok. Több ország és az Európai Unió is mentességet élvez egyelőre.

Donald Trump amerikai elnök március 8-án írta alá azt a két proklamációt, amelyek értelmében március 23-tól kezdve az acél behozatalát 25 százalékos, az alumíniumét pedig 10 százalékos vámmal sújtja. Az elnök az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta döntését.

Bár Trump korábban azt ígérte, hogy kivétel nélkül minden országra vonatkozni fog a vámfizetési kötelezettség, a szigor sokat enyhült. Mexikó és Kanada - az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) másik két részes tagállama - már az elnöki nyilatkozatokban mentességet kapott, és minden más ország, illetve szervezet is tárgyalást kezdeményezhetett róla.

A tárgyalásokkal megbízott kereskedelmi főképviselő, Robert Lighthizer csütörtökön bejelentette, hogy a két szomszédos országon kívül az Európai Unió, Argentína, Ausztrália, Brazília és Dél-Korea is a kivételezett körbe tartozik egyelőre, legalábbis mindaddig amíg folynak a tárgyalások a végleges egyezségről.

Az Egyesült Államok szövetségesei és vetélytársai egybehangzóan a szabadkereskedelem elleni szabályszerű támadásnak és egyértelmű protekcionista fordulatnak minősítették Trump elnök döntését a védővámok bevezetéséről. Az Európai Unió és Kína különösen nehezményezte azt, hogy az amerikai elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozott döntésében.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acélimportálója, tavaly 29,1 milliárd dollár értékben 34,6 millió tonnát hozott be külföldről.

A teljes amerikai importon belül Kanada részesedése a legnagyobb, 16,7 százalék. A második helyen Brazília áll 13,2 százalékos részesedéssel, amelyet Dél-Korea (9,7 százalék), Mexikó (9,4 százalék), Oroszország (8,1 százalék), Törökország (5,6 százalék), Japán (4,9 százalék), Németország (3,7 százalék), Tajvan (3,2 százalék), Kína (2,9 százalék) és India (2,4 százalék) követ.
Az Európai Unió évente körülbelül 6 milliárd euró értékben exportál acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba.

Tavaly 23,4 milliárd dollár értékben 6,3 millió tonna alumíniumot importált az Egyesült Államok. Ennek a 40,6 százaléka érkezett Kanadából és Mexikóból.

A behozatal legnagyobb része, 36,3 százaléka (8,5 milliárd dollár) Kanadából származott, a második helyezett Kína 15,1 százalékos részesedéssel 3,5 milliárd dollárral, Oroszország pedig a harmadik volt, 7 százalékkal, azaz 1,6 milliárd dollárral. A teljes import 86,3 százalékát lefedő tizenöt legnagyobb partnert rangsoroló listára az EU-tagállamok közül felkerült Németország 2,4 százalékos részesedéssel (561,7 millió dollár), amely a nyolcadik helyre volt elegendő. Franciaország a 13. helyezett 1,3 százalékos aránnyal, Olaszország pedig a 15. a maga 1 százalékával.

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×