"A végleges döntést természetesen az Oroszországi Föderáció elnöke fogja meghozni. Nem kétséges, hogy azt a változatot fogja kiválasztani, amely a legjobban megfelel az Oroszországi Föderáció érdekeinek" - mondta, hozzátéve, hogy az ellenlépések nem váratnak sokáig magukra.
Szergej Lavrov külügyminiszter egy moszkvai fórumon bejelentette, hogy
az orosz válasz "nagyon hamarosan" várható.
Hozzátette, hogy ezt Moszkva legelőször Londonnal fogja ismertetni. Bejelentése ellentmondani látszik a RIA Novosztyi hírügynökség egy korábbi közlésével, amely szerint az orosz diplomácia vezetője brit diplomaták kiutasítását helyezte kilátásba.
Peszkov szerint Oroszország mind a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok, mind a merénylet és annak eltervelői felderítésének szempontjából "abszolút felelőtlennek" tartja Nagy-Britanniának a Szkripal-ügyben képviselt álláspontját. Úgy vélekedet, hogy az egyúttal a nemzetközi jogot is sérti.
Mint mondta, Moszkvát aggasztja a kialakult helyzet, amellyel kapcsolatban álláspontját "türelmesen és következetesen" fogja ismertetni a nemzetközi közvéleménnyel.
Megismételt, hogy Oroszországnak nincs köze az incidenshez.
Lavrov kifejezte reményét, hogy március 4-én az angliai Salisburyben a lányával együtt megmérgezett Szergej Szkripal kettős ügynök felépül majd, és felfedi majd, hogy mi az igazság a mérgezés körül. Úgy vélekedett, hogy a merényletkísérlet hátterében az oroszországi labdarúgó világbajnokság megnehezítésének szándéka húzódhatott meg.
Az orosz diplomácia vezetője szerint egyébként
a Nyugat arra reagál fájdalmasan, hogy Oroszország a diktátumot és az ultimátumot elutasító, egyenrangú partnerként tért vissza a nemzetközi színtérre.
Ezt nehezményezte és leszögezte, hogy Moszkva nem a konfrontációt, hanem a kölcsönös tisztelet, valamint az érdekegyensúly és az általánosan elfogadott megközelítések keresésén alapuló együttműködés lehetőségét keresi.
"Annak, ami most történik az a kvintesszenciája, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei nem kívánnak beletörődni abba, hogy dominanciájuk 500 éves időszaka a vége felé közeledik"
- hangoztatta.
Meglátása szerint hosszú lesz az átmenet "a sokpólusú, demokratikus és igazságos új világrendbe", és a mostani folyamat fájdalmas azok számára, akik sok száz éve megszokták az uralmat, és azt, hogy "ők rendeljék a nótát".
Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország és a BRICS-csoport többi tagországa - Brazília, India, Kína és Dél-Afrika - senkinek sem hagyja befolyásolni külpolitikáját.
"Ami imperialista 'barátainkat' illeti, akik igyekeznek minden eszközzel meggátolni a gazdasági együttműködést a BRICS keretei között, nos nem ez a tevékenységük egyetlen iránya. Elvileg abban érdekeltek, hogy minden olyan egyesülést szétverjenek, amelyben nem ők rendelik a nótát" - hangoztatta az orosz külügyminiszter.
Válaszlépésre készül a NATO
Oroszország elmossa a béke és az agresszió közötti határt a Nagy-Britanniában idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlettel, amelyre a NATO válaszlépéseket fog tenni - jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára Brüsszelben csütörtökön.
Stoltenberg a katonai szövetség tavalyi évre vonatkozó éves jelentésének ismertetésekor újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, az angliai Salisbury városában elkövetett gyilkossági kísérlethez használt vegyület használata Oroszország elmúlt években elkövetett, meggondolatlan cselekedeteinek sorába tartozik.
A főtitkár közölte, hétfőn Londonban megbeszélést folytat Boris Johnson brit külügyminiszterrel a Novicsok elnevezésű idegmérgek csoportjába tartozó vegyülettel elkövetett támadásról és a lehetséges és arányos válaszlépésekről.
A főtitkár az angliai esetet összefüggésbe hozta az Ukrajna ellen 2014-ben elkövetett agresszióval, Oroszország grúziai és a moldovai jelenlétével, valamint a Nyugat-Balkán országaiban kifejtett tevékenységével, amelyekkel kapcsolatban hangsúlyozta:
Moszkva "beavatkozásaival veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.
Arra törekszik, hogy aláássa a demokratikus választásokat és intézményeket, destabilizálja a nyugati társadalmakat - húzta alá.
Stoltenberg elmondta,
Nagy-Britannia számíthat a szövetségesek szolidaritására,
de London nem kérte a szövetség alapszerződésének a közös védelemről szóló 5. cikkének alkalmazását, sem segítségnyújtást az eset kivizsgálásához. Hangsúlyozta: a szövetségesek egyetértenek abban, hogy a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, Szergej Szkripal és a lánya ellen Nagy-Britanniában elkövetett mérgezés a nemzetközi normák és megállapodások egyértelműen megszegését jelenti.
A támadás, amelyre nem volt példa a NATO megalapítása óta, elfogadhatatlan és nincs helye a civilizált világban
- húzta alá.
A főtitkár kijelentette: a NATO Oroszországhoz való hozzáállása továbbra is határozott marad, védekező jellegű, válaszadásában arányos. Nem fogja másolni az orosz mintát, amely tankkal tankot állít szembe, rakétákra rakétával, drónokra drónokkal válaszol. A szövetség továbbra is az előremutató párbeszéd folyatását szorgalmazza Moszkvával a létfontosságú átláthatóság növelése és a kockázatok csökkentése érdekében.
Stoltenberg, a NATO éves jelentésének bemutatása során elmondta:
"a mai kiszámíthatatlan világban a katonai szövetség arra törekszik, hogy fokozza a nemzetek biztonságát".
A jelentésből kiderül, hogy 2017-ben az európai szövetségesek és Kanada közel 5 százalékkal növelték védelmi kiadásaikat, emellett huszonhat további tagállam tett előrelépést az új, védekező képességekbe való befektetés terén.
A jelentés szerint a szövetségesek tavaly nagyobb mértékben járultak hozzá a NATO műveleteihez. 2017 végén több mint 23 ezer katona szolgált a küldetéseken, amíg 2014-ben ez a szám alig 18 ezer volt. A növekedés közel 30 százalékos csapaterősítést jelent - mondta a főtitkár.
Tájékoztatása szerint a NATO afganisztáni képzési missziója által a helyi kormányerők fokozták a tálibokra gyakorolt katonai nyomást. "Határozottan támogatjuk az afgán vezetésű megbékélési folyamatot és arra szólítjuk fel a tálibokat, hogy üljenek a tárgyalóasztalhoz, ugyanis most van lehetőség a konfliktus megszüntetésére" - fogalmazott Stoltenberg.