Az Európai Bizottság (EB) szakértői a napokban Budapesten ültek össze, hogy kiválasszák a hét magyarországi pályázó - Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém - közül azt a hármat, amelyet a pályázat szűkített listájára javasolnak - közölte csütörtökön Budapesten Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője hangsúlyozta: EKF projekt jó példája annak, hogy az Európai Unióban a mindennapi viták mellett a legfontosabb kérdésekben egyetértés van. Például abban, hogy az erős nemzeti identitást kiegészíti egy európai identitás, amelynek egyik legfontosabb pillére a kulturális örökség - mutatott rá.

Az EKF az egyik legnépszerűbb európai kulturális projekt, melynek keretében Pécs 2010-ben már betölthette az Európa Kulturális Fővárosa tisztet - idézte fel Zupkó Gábor.

Aiva Rozenberga, a független szakértői testület elnöke bejelentette: a bírálók Debrecen, Győr és Veszprém a pályázatát választották ki.

A jelentkezéseket hat kritérium mentén bírálták el. A legfontosabb kérdés az volt, hogy mi az, amit az adott város mutatni tud Európának és mi az, amit Európától tanulni tud - jegyezte meg. Káel Csaba, a testület elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: a bizottság tizenkét tagja közül csak kettő volt magyar, a pályázat így arra is jó lehetőséget nyújtott, hogy a hét magyarországi település egy nemzetközi grémiummal ismertesse meg kulturális értékeit.

Káel Csaba hangsúlyozta, hogy a pályázó városok a nevezéshez elkészített kulturális stratégiáikat abban az esetben is jól használhatják majd, ha végül nem nyerik el az EKF 2023 címet.

A bizottság ajánlását a magyar kormányzat jóváhagyása véglegesíti, ezt követően a kiválasztott három település tovább dolgozik a pályázatán. A tanácsadó testület 2018 végén tér vissza és tesz ajánlást az EKF 2023 pályázat magyarországi nyertesére.