Infostart.hu
eur:
385.97
usd:
331.3
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog

Új módszerekkel akarja elérni Írország egyesítését a Sinn Féin új elnöke

A párt Dublinban tartott rendkívüli kongresszusának kétezer küldötte gyakorlatilag egyhangúlag döntött arról, hogy Mary Lou McDonald váltsa az elnöki tisztségben Gerry Adamst. Mary Lou McDonald ellenjelölt nélkül indult a Sinn Féin elnöki posztjáért, így szombati megválasztása bizonyos volt.

A 70 éves Adams, aki 1983 óta állt az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő radikális mozgalom élén, novemberben jelentette be, hogy az idén távozni kíván posztjáról.

Az alelnöki posztra a párt észak-írországi tagozatának vezetőjét, Michelle O'Neillt választották az ír fővárosban tartott szombati Sinn Féin-kongresszuson.

Ő a Sinn Féin tavaly márciusban elhunyt alelnökét, Martin McGuinnesst követi a tisztségben.

Jelentős generációs váltás

Mary Lou McDonald megválasztása az utóbbi évtizedek legjelentősebb, a politikai irányvonalra is minden bizonnyal kiható generációs váltása a radikális katolikus mozgalom élén. A párt új elnöke ezt jelezte is vezetőként megtartott első beszédében. Megválasztása után a dublini kongresszus küldötteinek kijelentette: a Sinn Féin új vezető nemzedékének feladata, hogy újító, korszerű módon, új gondolkodásmóddal és merész ötletekkel érje el a párt politikai célkitűzéseit, köztük mindenekelőtt az ír területek egyesítését.

A Sinn Féin vezetője határozott utalást tett arra, hogy a korábbi évtizedek fegyveres erőszakhulláma végképp a múlté. Mary Lou McDonald első elnöki felszólalásában kijelentette: a múltbeli csaták újbóli megvívása semmiféle értéket nem teremtene, "a háború rég véget ért". Hozzátette: nem kell mindenkinek mindenkivel egyetértenie a múltbeli események megítélésében, de abban egyetértésre kell jutni, hogy a múltnak soha nem szabad megismétlődnie.

  • Általánosan elfogadott az a nézet, hogy a Sinn Féin a brit fennhatóság ellen egykor fegyverrel küzdő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnyaként működött a katolikus milícia csaknem három évtizedes britellenes terrorhadjárata idején, jóllehet ezt párt eddigi elnöke, Gerry Adams soha nem ismerte el, és azt sem, hogy ő valaha az IRA tagja lett volna.
  • Az IRA terrorhadjáratában becslések szerint háromezren vesztették életüket vagy sebesültek meg, köztük hétszáz brit katona.
  • A brit elhárító szolgálatok meggyőződése szerint Adams néhai helyettese, Martin McGuinness - aki az 1970-es évek közepéig az IRA katonai tanácsának egyik parancsnoka volt - az 1969-ben kezdődött merényletsorozat jelentős részében kulcsszerepet játszott. Mégis Gerry Adams és Martin McGuinness vált később az észak-írországi megbékélési folyamat két vezető szószólójává és jelképévé a republikánus oldalon.
  • Az IRA terrorhadjáratát hivatalosan az 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás zárta le, a tényleges áttörés azonban 2007-ben történt, amikor a katolikus milícia leszerelte fegyverzetét.
  • A megbékélési folyamat sikerét jelezte, hogy egészen a tavaly januárban kirobbant, máig megoldatlan tartományi kormányválságig a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítésért küzdő katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Sinn Féin együtt kormányozta Észak-Írországot, olyan koalíciót alkotva, amely korábban teljesen elképzelhetetlen volt.
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×