Az elképzelés szerint egy olyan esetben, ha nem lehet a repülőtereket használni, akkor a kimenekítendő embereket a szárazföldön a Dél-Korea délén részén fekvő Puszan városába szállítanák. Onnan az 50 kilométerre fekvő japán Cusima szigetére vinnék őket gyorsan amerikai és japán hadihajókkal. Az evakuáltakat gyűjtőhelyen helyeznék el egy-két napig, majd hajókkal a japán Kjúsú szigetére vinnék tovább őket.

A tokiói hatóságok hangsúlyozták, hogy készek segítséget nyújtani amerikai állampolgárok kimenekítéséhez is. A japán kormány jelenleg tanulmányozza, miképpen lehet az embereket elhelyezni nagy számban Cusimán. A terv kivitelezésében gondot okoz a dél-koreai hatóságoknak az a magatartása, hogy kedvezőtlenül fogadják japán hadihajók érkezését az ország kikötőibe. Az idézett japán kormányforrások szerint azonban Szöul szemet hunyhat akkor, ha a japánok az amerikai haditengerészettel vállvetve működnek.

Dél-Koreában jelenleg 60 ezer japán és 200 ezer amerikai állampolgár tartózkodik.

A Koreai-félszigeten a helyzet tavaly vált különösen súlyossá azután, hogy Észak-Korea különböző rakétatípusokkal hajtott végre kísérleteket és nukleáris robbantást hajtott végre, egyes szakértők szerint hidrogénbombával.

Az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei - Dél-Korea és Japán - a hadgyakorlatok számának növelésével válaszolt. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ugyanakkor újévi üzenetében a Washingtonnak címzett fenyegetések mellett kiállt a Korea-közi párbeszéd, valamint a februári phjongcshangi téli olimpián való részvétel mellett. Január 9-én a két ország képviselői meg is kezdték a tárgyalást az említett kérdésekről.