Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Milyen lesz az új korszak Katalóniában?

Milyen lesz az új korszak Katalóniában?

Az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális párt győzelme ellenére a függetlenségi pártok szerezték meg a parlamenti többséget a katalán parlamenti választásokon - derült ki a szavazatok 99,59 százalékos feldolgozottságából. Mariano Rajoy spanyol kormányfő a törvény szerinti együttműködést kínált az új katalán kormánynak, míg a Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont leváltott katalán elnök párbeszédet sürgett.

A csütörtöki voksoláson az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális párt győzött, de nem szerzett kormányzóképes többséget.

A katalán függetlenségi pártok viszont összességében többségben lesznek az új törvényhozásban, bár egyelőre semmilyen lehetséges együttműködést nem jelentettek be.

A spanyol kormányfő szerint bármelyik politikai erő is szerzi meg a többségi támogatást a katalán parlamentben, a létrejövő kormány alá kell vesse magát a törvényeknek, anélkül ugyanis nem lehet megteremteni a biztonságot, anélkül nem térnek vissza az elvándorolt cégek, nem folytatható a munkahelyteremtés.

"Kész vagyok találkozni Rajoyjal Brüsszelben vagy valamelyik másik uniós tagországban, Spanyolországon kívül"

- mondta pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján Carles Puigdemont volt katalán elnök, akiknek pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) második lett a választáson, de első a függetlenségi pártok között, így sokan lehetséges közös elnökjelöltként tekintenek rá.

Puigdemont elmondta, egykori kormányának négy, ugyancsak Belgiumban tartózkodó tagjával együtt vissza fog térni Spanyolországba, ha megkapják a megfelelő garanciákat a helyi hatóságoktól. A politikusok ellen ugyanis letartóztatási parancs van érvényben Spanyolországban.

"Erősebbek vagyunk, mint valaha. A választás, amely új korszakot nyit Katalónia számára, megerősítette a legitimitásunkat. Remélem, így (Rajoy) már kész meghallgatni minket" - tette hozzá Puigdemont.

"Nekem azzal kell leülnöm, aki megnyerte a választásokat, és az Inés Arrimadas" - válaszolt a felvetésre Mariano Rajoy, akit újságírók kérdeztek Puigdemont javaslatáról sajtótájékoztatóján.

A választások utáni értékeléseikben Katalónia jövőjét bizonytalannak nevezték a nagyobb országos spanyol és katalán napilapok.

"Kérdés, hogy milyen jövő vár Katalóniára?" - írta az ABC. A konzervatív újság szerint az Állampolgárok történelmet írt győzelmével, amely azonban a kormányzó többség híján keserédes. Továbbá a függetlenségi pártok sem lehetnek elégedettek, mert hiába kerültek többségbe a katalán parlamentben, az egyoldalú elszakadási folyamat Spanyolországtól egy olyan párt választási győzelméhez vezetett, amely nacionalizmus-ellenes és védi a spanyol egységet. Az eredmény azt mutatja: a katalán társadalom két stagnáló identitásra oszlik - állapította meg az ABC.

A La Vanguardia című katalán napilap hangsúlyozta a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt "katasztrofális" eredményét, képviselőinek száma 11-ről 3-ra csökken a katalán törvényhozásban, ami az újság szerint annak tudható be, hogy a függetlenségpártiakon kívül mások is rossz üzenetként értékelték az alkotmány 155-ös cikke alkalmazását, még ha az előrelátható és törvényes válasz is volt az állam részéről.

Az El País című baloldali napilap hangsúlyozta, hogy a függetlenségi pártok nem szerezték meg a leadott szavazatok 50 százalékát, tehát nem rendelkeznek a társadalom többségének támogatásával, amely legitimizálná az elszakadást Spanyolországtól.

A függetlenség mint egyoldalú elszakadási projekt megbukott, és ismét meg fog bukni, az állam megmutatta, hogy meg tudja akadályozni, Európa elutasítja, a katalán gazdaság pedig nem bírja ki - vélte a lap.

A választásokat követően az új katalán parlamentnek január 23-ig kell megalakulnia a jogszabályi előírások szerint. Az elnökválasztás első fordulóját február 6-án, a második fordulót pedig két nappal később kell megrendezni. Eredménytelenség esetén a törvényhozásnak két hónapja van az elnök megválasztására, annak letelte után új parlamenti választásokat kell kiírni.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×