Az amerikai elnököt és kíséretében lévő újságírókat szállító, öt helikopterből álló légikonvoj elindult az övezetbe a Szöulban lévő Jongszan amerikai támaszpontról, de a rossz látási viszonyok miatt a pilóták nem látták egymás gépeit, nem kockáztatták meg a leszállást, és visszatértek a bázisra. Trump körülbelül egy órán át várt arra páncélozott limuzinjában, hogy tisztuljon az ég, de az időjárás csak tovább romlott, így le kellett mondania meglepetésszerű útját.

Trump a fegyvermentes övezetben találkozott volna Mun Dzse In dél-koreai államfővel, aki a rossz idő miatt egy az övezethez közeli katonai támaszponton szállt le, majd gépkocsival jutott el a helyszínre. Trump nagyobb autókonvojának azonban az utak előzetes biztosítása nélkül ez nem volt lehetséges.

A két elnök kedden már tárgyalt egymással a szöuli elnöki palotában, illetve találkoztak egy amerikai támaszponton is.

A Fehér Ház illetékesei Trump tizenkét napos ázsiai körútja előtt nyilvánosan cáfolták, hogy az elnök felkeresi a koreai demilitarizált övezetet, mondván, hogy ez már kissé "klisészerű" lenne. Hírügynökségek tudomása szerint azonban Trump egyértelműen a tanácsadói tudomására hozta, hogy ő is elmegy oda, élni kíván ezzel a jogával.

Az elmúlt évtizedekben a Dél-Koreát felkereső amerikai elnökök számára fontos programmá vált az övezet felkeresése. Ronald Reagan óta ezt mindegyikük megtette az idősebb George Bush kivételével, aki azonban előzőleg alelnökként járt már ott.

A Koreai-félszigetet nagyjából két egyforma részre osztó, négy kilométer széles, 241 kilométer hosszú, erősen védett demilitarizált övezet közepén vonul végig a határként szolgáló demarkációs vonal, amelyet a koreai háború után, 1953-ban húztak meg.