A politikus hangsúlyozta: ez nem Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelenti, hanem a kialakult helyzetért felelős személyek eltávolítását, akik "az önrendelkezést törvényen kívül helyezték".

A spanyol kormány még szombaton beterjeszti javaslatait a parlament felsőházának, hivatkozva az alkotmány 155-ös cikkére. Ez a passzus ad lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben.

"A kormánynak alkalmazni kellett a 155-ös cikket, ez nem volt sem a vágyunk, sem a szándékunk" - fogalmazott Mariano Rajoy. Hangsúlyozta, hogy benyomása szerint a katalán kormány kifejezett célja volt, hogy "eljussunk idáig", s példaként említette "egyoldalú döntéseik" sorát.

Mint mondta, amennyiben a szenátus jóváhagyja a spanyol kormány tervezett intézkedéseit, hat hónapon belül ki kell írni a helyi választásokat, bár

szándéka ezt minél előbb megtenni.

"Választásokat tartani, ez a cél, ezt akarja a többség, ezt mondja a józan ész" - jelentette ki, és hozzátette, hogy ezzel egy új időszak nyílhat meg.

A miniszterelnök a további intézkedésekről szólva elmondta, hogy a katalán kormányzati feladatokat ideiglenesen a spanyol kormány illetékes miniszterei vennék át.

A katalán kormányzati közigazgatás változatlan formában működne tovább, ahogy a katalán parlamenti is, azzal a kitétellel, hogy nem hozhat alkotmányellenes, valamint a katalán autonóm közösségi alapokmánnyal ellentétes intézkedéseket, és nem tarthat szavazást egy új katalán elnök személyéről.

Mariano Rajoy sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a spanyol kormány intézkedéseinek célja - a törvényességhez visszatérés mellett - a gazdaság helyreállításának folytatása.

Aggasztónak nevezte, hogy

a legfrissebb adatok szerint már több mint ezer cég döntött úgy, hogy székhelyét átteszi Katalóniából Spanyolország más területére, 

és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy csökken a helyi turizmus, ami a gazdaság motorjának számító ágazat.

"Kérem, hogy ne menjen el több cég, nyugodtak lehetünk, mert ez (az ügy) megoldódik, anélkül, hogy több kárt okozna" - jegyezte meg.

A spanyol kormány teljes intézkedéscsomagját később hozzák nyilvánosságra, azt a spanyol miniszterelnök-helyettes háttérbeszélgetésen ismerteti majd az újságírókkal.

A szenátus elnöksége még szombaton, a kormány ülését követően összeül, hogy meghatározza a javaslatcsomag tárgyalásának menetét, és hogy mikor szavazhatnak róla.

Sajtóinformációk szerint külön parlamenti bizottságot hoznak majd létre 27 szenátusi képviselővel, amely megvitatja a tervezett intézkedéseket. Lehetőséget kell biztosítaniuk a katalán kormánynak is az érvelésre.

A bizottság által elfogadott javaslatcsomagról vitát és szavazást tartanak a felsőház ülésén, erre a legutóbbi nem hivatalos információk szerint október 27-én kerülhet sor.

Előrehozott helyi választást szeretnének

Előrehozott helyi parlamenti választásokban látja a kialakult konfliktus megoldását a katalánok 68,6 százaléka - derült ki az El Periodico katalán napilap szombaton közzétett felméréséből, amelyet a GESOP közvélemény-kutató cég készített.

Az október 16-19. között Katalóniában elvégzett felmérésben a válaszadók 27,4 százaléka felelt nemmel ugyanerre a kérdésre.

A megkérdezettek 55,6 százaléka szerint az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére megtartott október 1-jei népszavazás nem ad legitim felhatalmazást a katalán kormánynak a függetlenség egyoldalú kinyilvánításához. Ezzel ellentétes véleményt 40,1 százalék fogalmazott meg.

Arra a kérdésre, hogy miként végződik a Katalóniában zajló folyamat, 29,9 százalék mondta azt, hogy egy megállapodással a két kormány között az autonómia bővítéséről, 20,3 százalék szerint Katalónia független lesz, 18,0 százalék úgy véli, csökkenteni fogják a térség önállóságát, 11,3 százalék szerint pedig nem változik a katalán autonómia. A megkérdezettek 20,6 százaléka nem válaszolt a kérdésre.

A közvélemény-kutatók azt is vizsgálták, hogy a katalánok szerint kockázatos-e a helyi gazdaságra a függetlenségi folyamat folytatása. 49,3 százalék igennel válaszolt erre a kérdésre, 45,6 százalék viszont nemmel.

A spanyol kormány szombaton rendkívüli ülést kezdett, amelyen végleges döntés születik arról, hogy pontosan milyen intézkedéseket terjeszt be a parlament felső házának, a szenátusnak, hivatkozva az alkotmány 155-ös cikkére. Ez a passzus ad lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben.