Rövid, egymondatos Twitter-üzenetében Donald Trump úgy fogalmazott, hogy "bár további információk még befolyásolhatják", elnöki jogkörével élve engedélyezni fogja a hosszú ideje visszatartott és titkosnak minősített JFK-dossziék közzétételét.

Az AP hírügynökség szerint a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos, máig titkos adatokat legkorábban jövő csütörtökön teheti közzé az országos levéltár.

Subject to the receipt of further information, I will be allowing, as President, the long blocked and classified JFK FILES to be opened.

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) October 21, 2017

Az amerikai kongresszus 1992-ben adott felhatalmazást arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat. Trump mint hivatalban lévő elnök azonban

visszatarthatná a közzétételt, ha úgy ítéli meg, hogy az adatok amerikai hírszerzési vagy katonai műveleteket veszélyeztetnének,

esetleg ártanának az amerikai bűnüldözésnek vagy az Egyesült Államok külkapcsolatainak.

• A közzétételre váró dokumentumok között több mint háromezer olyan van, amely még soha nem került a nyilvánosság elé, és több mint 30 ezer olyan, amelyet eddig csak kivonatosan ismerhetett meg a közvélemény.
• Az amerikai országos levéltár idén júliusban már közzétett online formában több mint 440, korábban minden nyilvánosság elől elzárt iratot és több ezer, korábban csak megszerkesztve közzétett dokumentumot.
• John F. Kennedy 1961 és 1963 között volt az Egyesült Államok 35. elnöke. Az elnöki pár 1963. november 22-én dallasi látogatásán a belvároson hajtott át, amikor lövések dördültek, és halálosan megsebesítették a nyitott autóban ülő Kennedyt. Hivatalosan a Parkland Memorial kórházba szállítását követően mondták ki a halálát, amely egész Amerikát sokkolta.
• A merénylet elkövetőjeként a közeli tankönyvraktár épületében dolgozó Lee Harvey Oswaldot gyanúsították meg, őt azonban nem sokkal letartóztatása után, mielőtt börtönbe szállíthatták volna közvetlen közelről agyonlőtte egy Jack Ruby nevű nightclub-tulajdonos.
• A rejtély, hogy Oswald volt-e a gyilkos, és ha igen magányos elkövető volt-e vagy egy szélesebb összeesküvés része, a mai napig nem oldódott meg. A történtekről összeesküvés-elméletek százai születtek és születnek még ma is.
• Történészek egyebek közt azt várják az újabb titkos dokumentumok közlésétől, hogy azok betekintést engedhetnek Lee Harvey Oswaldnak a gyilkosság előtt nem sokkal tett mexikóvárosi utazásába, amelynek során Oswald - a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság szerint - az ottani szovjet és kubai nagykövetséget is felkereste, vallomása szerint azért, hogy beutazó vízumot kérjen a két országba.