Az ENSZ párizsi székhelyű szervezetének 58 tagú végrehajtó tanácsa a többfordulós választás utolsó körére az előző francia szocialista kormány most 45 éves kulturális miniszterét és a katari Hamad ben Abdelaziz al Kaouarit jelölte. Audrey Azoulay végül 30, míg ellenfele 28 szavazatot kapott. 

A négy évre szóló hivatalos kinevezés az UNESCO általános konferenciáján november 10-én esedékes. 

"Gratulálok Audery Azoulay-nak! Franciaország továbbra is küzdeni fog a tudományért, az oktatásért és a kultúráért a világban" - írta a Twitteren Emmanuel Macron francia államfő, aki az oktatást és a kultúrát kiemelt feladatként akarja kezelni.

Audrey Azoulay lesz a második nő az UNESCO élén közvetlen elődje, a bolgár Irina Bokova után. Egyik legfőbb feladata lesz a szervezet tekintélyének visszaszerzése, amely a világörökségi helyszínek besorolásán kívül nehezen tudja hallatni hangját a nemzetközi színtéren. 

"Az első dolgom az lesz, hogy helyreállítsam az (UNESCO) hitelességét, a tagállamok bizalmát, a szervezet hatékonyságát, hogy cselekedni tudjon, mert ez az egyetlen (intézmény), amely hosszú távon képes rá mai világunk kihívásaival szemben" - mondta megválasztását követően az új főigazgató. 

Audrey Azoulay-nak elsősorban az UNESCO-n belüli politikai rivalizálással és az abból fakadó finanszírozási problémákkal kell megküzdenie.

Az Egyesült Államok és Izrael kilépési szándékát a szervezet állítólagos Izrael-ellenességével és az általuk szükségesnek tartott reformok hiányával indokolta csütörtökön. Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormánya már 2011-ben beszüntette a tagsági díj, évi 80 millió dollár fizetését válaszul arra, hogy a szervezet teljes jogú tagként felvette soraiba a Palesztin Hatóságot. Az összeg az UNESCO éves költségvetésének negyedét jelentette. A jelentős pénzügyi hozzájárulás elmaradása miatt az UNESCO az elmúlt években csökkentette a támogatott programjait, munkatársainak számát, és önkéntes hozzájárulásokat kért.

Évek óta feszültséget keltenek az UNESCO ellentmondásos állásfoglalásai Jeruzsálemmel és Hebronnal kapcsolatban. Legutóbb júliusban váltott ki nagy felháborodást Izraelben, hogy az UNESCO Világörökségi Bizottsága palesztin kérésre "védett övezetté" nyilvánította az Izrael által megszállt Ciszjordániában lévő Hebron óvárosát mint "kivételes értékű" helyet. Az Egyesült Államok már akkor jelezte, hogy felülvizsgálja az ENSZ-szervezethez fűződő kapcsolatát, mert a Hebronnal kapcsolatos döntést "a történelem meghamisításának" tartja. 

Washington egyébként nem először lép ki az UNESCO-ból: 1984-ben, Ronald Reagan elnöksége alatt is távozott az Egyesült Államok a szervezetből, ahova csak 2002-ben tért vissza újra. Az első kilépést az amerikaiak azzal indokolták, hogy feleslegesnek tartották a szervezetet, költekezését pedig túlzottnak.