Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
329.01
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A spanyol demokrácia történetének legsúlyosabb pillanatát éli jelenleg

A spanyol demokrácia történetének legsúlyosabb pillanatát éli jelenleg

A spanyol kormány hivatalosan felszólította szerdán a katalán kormányt: tisztázza, hogy kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a madridi parlamentben arról beszélt, hogy a spanyol demokrácia történetének legsúlyosabb pillanatát éli.

A spanyol kormány rendkívüli ülésen értékelte a katalán elnök keddi függetlenségi nyilatkozatát. A kormányfő elmondta: felszólításuk megelőz minden más olyan intézkedést, amelyet a kormány alkalmazhat az alkotmány 155-ös cikke alapján. (Ez a passzus lehetőséget ad Katalónia autonómiájának ideiglenes felfüggesztésére a spanyol parlament jóváhagyásával.)

A spanyol kormány bizonyosságot kíván nyújtani a spanyoloknak, különösen pedig a katalánoknak, és el kívánja kerülni a zűrzavart, amelyet a katalán kormány vezetői hoztak létre - jelentette ki a spanyol kormányfő, hangsúlyozva: a katalán elnök válaszától függ, hogy mi fog történni a következő napokban.

Mariano Rajoy szerint ha Carles Puigdemont kifejezi szándékát a törvény tiszteletben tartására és az intézményes rend visszaállítására, azzal véget vethet a bizonytalanság, a feszültségek időszakának.

Parlamenti beszédében a kormányfő úgy fogalmazott: "ami nem törvényes, az nem demokratikus. A referendum egy epizód volt a függetlenség kikényszerítésére, amelyet kevesek akarnak és senkinek sem érdeke". Rajoy hangsúlyozta: a katalán függetlenség ellenkezik bármelyik nemzetközi normával.

Jordi Turull katalán kormányszóvivő egy interjúban azt mondta: szimbolikus esemény volt a függetlenségi nyilatkozat aláírása a katalán elnök és a függetlenséget támogató képviselők részéről a parlament kedd esti ülését követően. A TV3 katalán televízióban a szóvivő kifejtette azt is, hogy a függetlenségi nyilatkozat végső formáját majd a katalán törvényhozásnak kell megadnia, és ebben az esetben erről nincs szó.

"Üljünk le, beszéljünk" - üzent nyilatkozatában Turull a spanyol kormánynak, és kérte Mariano Rajoyt, hogy adja meg a "napot, helyet, és órát" a tárgyaláshoz.

Jordi Turull szerint Carles Puigdemont katalán elnök nagy gesztust tett, és az államnak lehetősége van elkezdeni a párbeszédet. Utalt arra, hogy a következő napokban ebben nemzetközi közreműködés is várható.

Mint mondta, nem kell heteket várni, hogy kiderüljön, a spanyol kormány nyitott-e a párbeszédre a katalán vezetéssel, mert ha Madrid alkalmazza az alkotmány 155-ös cikkelyét, akkor azzal kifejezi, hogy nem áll szándékában párbeszédet folytatni. Hozzátette: a katalán kormány következetes lesz a függetlenségi menetrend folytatásában.

Carles Puigdemont katalán elnök kedd este a parlamentben arról beszélt, hogy Katalónia elnyerte a jogot, hogy független állammá váljon, de a feszültség csökkentése érdekében azt javasolta, várjanak "néhány hetet" a párbeszéd érdekében. Ezt követően a katalán parlament függetlenségpárti többségének képviselői aláírták Katalónia függetlenségi nyilatkozatát, amelynek végrehajtását az elnök felfüggesztette.

A spanyol miniszterelnök és Pedro Sánchez, az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára megállapodott arról, hogy eseti bizottságot hoznak létre Spanyolország területi modelljének felülvizsgálatára. A testület hat hónapig működik majd, megállapításai alapján pedig a parlament alkotmányügyi bizottságában megkezdődik a reformról szóló vita.

Pedro Sánchez hangsúlyozta, hogy az 1978-as Spanyolország nem ugyanaz, mint a 2017-es, vannak a területi együttélésnek olyan elemei, amelyeket aktualizálni kell. Emellett kijelentette: támogatják a spanyol kormány kezdeményezését, hogy Carles Puigdemont katalán elnök tisztázza, mit mondott pontosan keddi parlamenti beszédében, kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét vagy sem.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×