z MTI-hez szombaton eljuttatott képviselői beadványukban a honatyák arra kérik az államfőt, hogy vétózza meg az oktatási törvényt, mert durván sérti a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű oktatásra vonatkozó alkotmányos jogait és szabadságjogait. A Hrihorij Timis román és Anton Kissze bolgár nemzetiségű képviselő által is aláírt dokumentum szerint a Legfelsőbb Tanács által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény gyökeresen változtatja meg az oktatás folyamatát Ukrajnában, és alapjaiban módosítja a nyelvek használatát az oktatásban.

A képviselők emlékeztetnek arra, hogy az új törvény megfosztja Ukrajna állampolgárait az oktatási nyelv szabad választásának jogától, a nemzetiségi kisebbségekhez tartozók számára csak óvodai és elemi iskolai szinten (az 1-4. osztályokban) szavatolja az anyanyelven történő tanulás jogát, és csak az önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben, az ukrán nyelv mellett és csupán egyes osztályokban. A honatyák rámutatnak: a nemzetiségi kisebbségek tagjai elvesztik a jogukat az anyanyelvű oktatáshoz a jelzetteknél magasabb szinteken, és megszűnik a nemzetiségi nyelvű oktatási intézmények működése. Felsorolják az ukrán alkotmánynak azokat a cikkelyeit, amelyeket sértenek az új tanügyi törvény kisebbségekre vonatkozó rendelkezései. Jelezve egyebek mellett, hogy olyan jogok szűnnek meg, amelyek több száz nemzetiségi nyelvű oktatási intézmény több évtizedes működésének törvényi alappilléreit jelentik.

Beadványuk zárásaként a képviselők ismételten felszólítják az elnököt, hogy az ukrán alkotmány, az emberi jogok és szabadságjogok letéteményeseként éljen vétójogával, ne írja alá az oktatási törvényt, küldje vissza a Legfelsőbb Tanácsnak ismételt vizsgálatra.

A képviselői beadvánnyal kapcsolatban az MTI érdeklődésére Brenzovics László telefonon elmondta, kérése ellenére azt nem írták alá az ukrán parlament kárpátaljai képviselői, köztük azok sem, akik olyan egyéni választókerületekből jutottak a törvényhozásba, ahol jelentős számú magyar nemzetiségű szavazópolgár él. Visszautasította a dokumentum aláírását Refat Csubarov, a krími tatárok parlamenti képviselője is - közölte a kárpátaljai magyar honatya.

Pavlo Hobzej ukrán oktatási miniszterhelyettes a kijevi közszolgálati rádió csütörtöki műsorában azt közölte, hogy Ukrajnában az iskolásoknak mindössze 10 százaléka tanul nemzetiségi nyelven, túlnyomórészt oroszul.

Ukrajnában az ország függetlenné válása után gyors ütemben leépülő, jelenleg ezernél kevesebb intézményt számláló orosz tannyelvű iskolahálózat mellett csaknem 120 román, 100 körüli magyar és 5 lengyel oktatási nyelvű tanintézet működik. A Krím elcsatolása után Ukrajnában nem maradt krími tatár nyelvű iskola, jelenleg folyamatban van egy ilyen létrehozása a dél-ukrajnai Herszon megyében.