Egy héttel az után, hogy Texas államban partot ért a történelmi pusztítást okozó Harvey vihar,

meredeken megugrottak az amerikai üzemanyagárak.

Az ok: a jelentős részben a Mexikói-öbölnek az Egyesült Államokhoz tartozó partvidékén található olajfinomítókat érintette a természeti katasztrófa. A telephelyek akadozva tudnak olajat importálni a kikötőkben történt károk miatt.

Közben Houstonban és máshol még mindig emelkedik a vízszint, illetékesek pedig arra figyelmeztetnek, hogy a víz alá került térségekben elterjedhet a kolera vagy a tífusz. Ezért arra sürgették a lakosságot, hogy szennyezett forrásokból ne használjon vizet.

A szövetségi kormány illetékesek pedig – amerikai politikusoknál szokatlan módon – megfenyegették a spekulánsokat:

„Bárki, aki előnyhöz akar jutni egy árvízkárosult kárára, számítson arra, hogy az igazságszolgáltatás kalapáccsal sújt le rá. Az ilyesmi egy normális napon is tűrhetetlen, akkor pedig különösen, amikor emberek szenvednek” – mondta Tom Bossert, a Belbiztonsági Minisztérium tanácsadója.

A Colonial olajvezeték üzemeltetője szerdán közölte, hogy lezárja a partvidéket az amerikai keleti parttal összekötő egyik vezetékét, és ezzel drasztikusan csökkenti a városokba jutó benzin és dízel mennyiségét, ezek után megremegtek a határidős piacok.

Észak-Karolina államban szükségállapotot vezettek be,

aminek nyomán gyorsabban haladhat át az üzemanyag a területen.

Csütörtökön a benzin nagykereskedelmi ára 13,5 százalékot ugrott, és már 2 dollár 14 centet kértek egy gallonért. Erre két éve nem volt példa, és a fejlemény arra utal, hogy az amerikai autósoknak jelentős áremelkedésre kell felkészülniük a következő hetekben.

Elemzők szerint

napi 3 millió hordó kőolajat nem tudnak feldolgozni

a finomítók a kapacitások kiesése miatt. Ezek közül legkevesebb 13 zárt be vagy csökkentette a termelést. Köztük van az országban legnagyobb, szaúdi tulajdonú Motiva finomító, amely általában napi 603 ezer hordónyi olajat finomít.

A Nemzetközi Energia Ügynökség, amely koordinálja a kormányok stratégiai tartalékainak kezelését, azt mondta: az amerikai tározókban egyelőre elég benzin- és dízeltartalék van. Ezért nincs szükség arra, hogy a tagállamok rendkívüli tartalékokat szabadítsanak fel. Az ellátási igényeket egyelőre megoldja a piac, például az Európából Amerikába tartó tankhajók segítségével – idézte az ügynökséget a The Financial Times című lap.