Áder János köztársasági elnök emlékeztette hallgatóságát, hogy 3 éve az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az IPCC jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozásnak több társadalmi, gazdasági, egészségügyi és szociális következménye is lesz, így a vízgazdálkodást érintve az áradások és az aszályok gyakoribbá válnak, az élelmiszer-termelés feltételei romlanak, a társadalmi konfliktusok erősödnek és tömeges migráció várható.

"Ha hozzátesszük a Világbank másik elemzését, ami azt mondja, hogy a megaaszályok által okozott kár még ennél is nagyobb lehet, akkor joggal mondhatjuk azt, hogy nagy a baj. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy

a jövő megérkezett.

A néhány évvel ezelőtti jóslat mindennapi valósággá vált."

Az államfő aláhúzta, nap mint nap kapjuk az újabb figyelmeztetéseket a természettől, hogy további halogatásra már nem nagyon maradt időnk, majd a közelmúlt súlyos áradásaival, illetve aszályaival, valamint a termőterületek csökkenésével támasztotta alá állítását.

"Tanulságként leszögezhető, hogy a globális vízválság mára fenyegető valósággá vált."

Áder János számos javaslatot fogalmazott meg a tanácskozáson, ezek között szerepel, hogy a párizsi klímaegyezményhez ne csak a szuverén államok, hanem városok, tartományok, szövetségi államok is csatlakozhassanak.

"Terjesszük ki a párizsi megállapodást a tengeri hajózásra is!

Az egyik legnagyobb kibocsájtó és növekszik is a kibocsájtása, tartósan, hosszútávon nem maradhat ki a klímamegállapodások sorából és azt is megfontolandónak tartom, hogy a légi közlekedésre vonatkozó szabályokat tovább szigorítsuk, a nem olyan nagyon régen létrejött kompromisszumos megállapodás kevés, tovább kell lépni."

Emellett köztársasági elnök javasolta a vizes infrastruktúrát érintő befektetések megduplázását a következő öt évben, illetve azt, hogy a klímavédelmi források legalább harmadát fordítsák az ellenálló-képességet fejlesztő vízügyi beruházásokra. Az ENSZ működését érintve Áder János sürgette, hogy

legyen egy központi felelőse a szervezeten belül a vízügyi kérdéseknek,

amely értékelése szerint gyorsabb és hatékonyabb reagálást tenne lehetővé.

Áder János hangsúlyozta, hogy bár a párizsi klímamegállapodás azt a célt tűzte ki, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest két Celsius-fok alatt maradjon, ehhez további súlyos döntésekre volna szükség.