Infostart.hu
eur:
388.12
usd:
334.78
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Trump: Putyin inkább Hillary Clintont szerette volna elnöknek

Donald Trump amerikai elnök azt állította egy szerda esti tévéinterjúban: Vlagyimir Putyin orosz államfő inkább a demokrata párti Hillary Clintont szerette volna az Egyesült Államok elnökeként látni a tavalyi választás után.

Trump a CBN keresztény televízió munkatársának, Pat Robertsonnak adott Párizsba indulása előtt interjút, amelyet helyi idő szerint csütörtökön sugároznak teljes egészében, ám részletek már nyilvánosságra kerültek belőle.

Donald Trump az interjúban azt állította: Vlagyimir Putyin azért "Hillaryt szerette volna" elnöknek, mert az ő elnöksége "katonailag gyenge" Amerikát hozott volna, és a nyersanyag-, valamint energiaárak is nőttek volna. Putyinról szólva kifejtette: "sok olyan dolgot csinálok, amelynek ő pontosan az ellenkezőjét akarná. Tehát amikor folyvást azt hallom, hogy inkább Trumpot akarta volna, azt gondolom, valószínűleg nem így van, hiszen én erős hadsereget akarok, miközben Clinton nem költött volna erre". Az elnök hozzátette: kormányzata erős amerikai energiaipart akar, szénbányákat indít újra, gázkitermelést folytat, és szerinte Putyin "gyűlöli ezt, csak erről senki nem beszél".

Az elnök dicsérte Amerikát mint a világ legerősebb országát. Azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is egyre csak erősödik majd, annak köszönhetően, hogy - mondta magáról - ő "egy nagyszerű katonaember". Ha Hillary Clinton nyerte volna meg az elnökválasztást, akkor "haderőnket megtizedelték volna", és az energia sokkal drágább lett volna. Ez is oka annak, hogy az orosz elnök miért szerette volna inkább Hillary Clintont elnöknek - fejtegette Trump.

Donald Trump először beszélt a nyilvánosság előtt azóta, hogy a múlt héten visszatért a G20-as országcsoport hamburgi csúcsértekezletéről. Az interjút ráadásul azután adta, hogy legidősebb fiának, ifjabb Donald Trumpnak egy orosz ügyvédnővel tartott tavalyi találkozójától hangos az amerikai politikai élet. A The New York Times a hét végén hozta nyilvánosságra, hogy ifjabb Trump tavaly azért találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel, mert ő terhelő dokumentumokat ígért Hillary Clintonról. Donald Trump szerdán egy Twitter-bejegyzésében "a politikatörténet legnagyobb boszorkányüldözésének" nevezte a történetet, és dicsérte a fiát "nyitottságáért" és "ártatlanságáért". A CBN-interjúban is kitért a botrányra, majd leszögezte hogy Hamburgban "kiváló találkozója" volt Vlagyimir Putyinnal.

"Mindenki meglepődött, hogy milyen hosszan tárgyaltunk, de ez jó volt és nem rossz" - mondta. Putyinhoz fűződő viszonyáról pedig hangsúlyozta: "igen, nagyon jól kijövünk egymással, és ez jó dolog". Nevek említése nélkül, általánosságban bírálta azokat, akik szkeptikusak Oroszországgal és Putyinnal szemben, és leszögezte: "mi fantasztikusan erős atomnagyhatalom vagyunk és ők is azok. Értelmetlen azt várni, hogy ne legyen köztünk semmilyen kapcsolat".

Donald Trump az interjúban kitért az egészségbiztosítási törvény körüli vitára is, és azt mondta: "nagyon dühös lesz", ha a törvényhozók nem tudnak egyezségre jutni.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×