Infostart.hu
eur:
386.89
usd:
333.56
bux:
120980.57
2026. március 3. kedd Kornélia
Százezrek meneteltek Törökországban

Százezrek meneteltek Törökországban

Több százezren vettek részt a Köztársasági Néppártot (CHP) vezető Kemal Kilicdaroglu Igazságmenetét lezáró nagygyűlésen az isztambuli Maltepe városrészben vasárnap.

A Márvány-tenger partján fekvő kerületben tartott rendezvény az ellenzéki vezető több mint háromhetes, Igazságmenet (Adalet yürüyüsü) nevet viselő kampányának záróeseménye. A 68 éves Kilicdaroglu június 15-én gyalog indult el a török fővárosból, Ankarából a 425 kilométerrel távolabbi Isztambulba. A megmozdulással pártja egyik képviselőjének bebörtönzése ellen tiltakozik.

Százezrek meneteltek Törökországban

"Meneteltünk az igazságosságért, meneteltünk az elnyomottak jogaiért, meneteltünk a bebörtönzött törvényhozókért, meneteltünk a rács mögött ülő újságírókért, meneteltünk az állásukból elbocsátott egyetemi oktatókért" - mondta a tömegnek a politikus a maltepei börtön közelében, ahol a CHP képviselője, Enis Berberoglu büntetését tölti.

A törvényhozót 25 évre ítélték, mert államtitkokat osztott meg a Cumhuriyet című ellenzéki napilappal.

"Azért meneteltünk, mert ellenezzük, hogy egyetlen ember kormányozzon" - folytatta Kilicdaroglu. "Azért meneteltünk, mert az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom kiszolgálója."

A példátlan kezdeményezés volt az eddigi legnagyobb ellenzéki megmozdulás a 2013-as tüntetések óta.

Százezrek meneteltek Törökországban

Recep Tayyip Erdogan török elnök azt vetette az ellenzéki politikus szemére, hogy menetelésével terroristákat támogat. A program békés jellege miatt azonban a kormány eddig nem avatkozott be. A megmozdulás nagy sajtóvisszhangot kapott: miközben a kormánypárti lapok "az áruló meneteléséről" cikkeztek, ellenzéki tárcaírók ódákat zengtek Kilicdarogluról.

A rendezvényt tizenötezer rendőr biztosította Vasip Sahin, Isztambul kormányzója szerint, akit az Anadolu török állami hírügynökség idézett.

Binali Yildirim török kormányfő felszólította a CHP-t, hogy a nagygyűlés után küldje haza híveit.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×