Katar válaszolt a négy arab ország, Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein által támasztott követelésekre - a válasz tartalma azonban egyelőre nem ismert, és nem tudni, hogy elmélyíti-e vagy elsimítja az Öböl menti viszályt.

A SPA szaúdi hírügynökség szerdára virradóra közzétette a négy arab ország közleményét arról, hogy a válságban közvetítő Kuvaiton keresztül megkapták Katar válaszát még a meghosszabbított határidő lejárta, vagyis kedd éjfél előtt, és megfelelő időben reagálni fognak rá.

A négy arab ország által Katarnak adott tíznapos ultimátum határideje eredetileg vasárnap éjfélkor járt le, de a katari külügyminiszter, Muhammad bin Abdul Rahman ász-Száni sejk a válságban közvetítő Kuvaiton keresztül még 48 órát kért tőlük a válaszadásra, és kapott is.

A szóban forgó négy arab ország, továbbá Líbia, Jemen, Mauritánia, Mauritius és a Maldív-szigetek június 5-én jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral, és kereskedelmi blokád alá veszi, mert terroristákat támogat, együttműködik Iránnal, és beavatkozik a belügyeikbe. Később csatlakozott hozzájuk Mauritánia és a Comore-szigetek, illetve Jordánia és Dzsibuti is korlátozta a diplomáciai kapcsolatokat Katarral.

Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein június 22-én 13 követelésből álló listát továbbított Katarnak, és tíz napot adott neki, hogy a válság rendezése érdekében egyezzen bele a követelések teljesítésébe. Ezek között szerepelt az al-Dzsazíra televízió bezárása, az Iránnal fennálló kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont felszámolása is. Az érintett arab országok hangsúlyozták: feltételeik nem képezik alku tárgyát, és az elszigetelés irányába tett további lépésekkel fenyegették Katart, ha nem fogadja el követeléseiket.

Doha szerint az arab országok teljesíthetetlen követelések elé állították. A katari külügyminiszter szombaton közölte, hogy országa kész a párbeszédre, de el fogja utasítani az arab államok követeléseit, mert azok célja nem a terrorizmus elleni küzdelem, hanem az ország szuverenitásának megcsonkítása.