A vizsgálóbizottság ülésén Juncker úgy nyilatkozott, hogy ugyan nem ő hozta létre az adóelkerülés luxemburgi rendszerét, de politikai felelőssége van annak működésében.

"Amellett vagyok, hogy az adóversenynek tisztességesnek kell lennie, noha nem mindig volt az" - fogalmazott.

Elmondta, soha semmilyen ügyletben nem vett részt, egyetlen alkalommal sem tárgyalt adóügyben cégek vezetőivel. Hozzátette: az ilyen ügyeket az adóhatóság tárgyalta, sosem a miniszterek.

Juncker második alkalommal kapott meghívást az uniós parlament adóügyekkel foglalkozó vizsgálóbizottságának meghallgatására, amelyen az Európai Bizottság adócsalás elleni küzdelme mellett az 1995 és 2013 közötti miniszterelnöksége idejére tehető, Luxleaks néven elhíresült Luxemburg és az ott bejegyzett multinacionális vállalatok közötti vitatott adómegállapodásokról hallgatták meg.

A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker uniós bizottsági elnök 2014. novemberi uniós hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, ténylegesen más országokban fizetendő adójuknak Luxemburgban csak a töredékét kelljen leróniuk.

Juncker az uniós parlament brüsszeli ülésén felszólalásában hangsúlyozta, az Európai Bizottság és a parlament céljai ugyanazok az adóügyeket érintő szabálytalanságok kivizsgálása és az érintettek felelősségre vonása tekintetében.

Kijelentette, mivel az eltérő nemzeti adószabályozások nehezítik az uniós szintű igazságszolgáltatást, és torzítják a szabadpiaci versenyt, egységes, igazságos és átlátható adóztatási rendszer kidolgozására van szükség.

Aláhúzta, a Panama-botrány rámutatott, hogy a jelenlegei rendszerek nem működnek és számos vállalat él vissza az eltérő szabályrendszerek nyújtotta kiskapukkal Európában és világszerte. Elmondása szerint főképpen a multinacionális cégek esetében tapasztalható rendszerszerű visszaélés, amelyek komoly, mintegy 70 milliárd euróra tehető bevételkiesést okoznak az érintett országoknak.

Azt hangoztatta, az Európai Bizottság eltökélt az adóoptimalizáció problémájának megoldása mellett, ezért egy olyan szabályrendszer kidolgozásán fáradozik Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos vezetése mellett, amelynek fő alapeleme, hogy a vállalkozások ott fizessenek adót, ahol profitot termelnek.

"Ez az adóügyi átláthatósság forradalma lesz" - húzta alá Juncker.

A bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy a Panama-botrány kapcsán sok ötlet vetődött fel azzal kapcsolatban, hogyan lehetne az adólekerülést, az agresszív adóoptimalizálást és az áfa-csalást visszaszorítani.

A már meghozott intézkedéseket sorolva az elnök kiemelte, hogy a bizottság idén januárban kötelezővé tette az adóügyi adatok automatikus megosztását. Emellett egy csalás elleni szabályozás kidolgozásán fáradozik, amelynek lényege, hogy a multinacionális cégeknek tájékoztatási kötelezettségük lenne azon tagállamok hatóságainak, amelyekben tevékenykednek, továbbá lehetővé teszi a polgárok számára is, hogy betekintést nyerjenek a cégek adóügyi működésébe. Az uniós bizottság továbbá az adóügyi egyszerűsítés jegyében egy közös uniós társasági és vállalati adórendszer kidolgozásán fáradozik, amely tagállami adórendszerek sokszínűségét figyelembe véve teljes mértékben egységesítené a jelenleg nagyban eltérő nemzeti szabályozásokat. Az a cél, hogy egységes vállalkozási adórendszer működjön Európában - húzta alá.

A globális adóügyi problémák megoldásaihoz globális együttműködésre van szükség, amelynek érdekében az Európai Bizottság az egyes országok közötti együttműködést kívánja segíteni és azt, hogy a tagállamok összefogjanak a jó pénzügyi kormányzás jegében a káros adózási gyakorlatok kiszűrése érdekében - tette hozzá.

Az úgynevezett offshore-botrány tavaly áprilisban robbant ki, miután a sajtóban információk jelentek meg több mint 214 ezer offshore cégről és tulajdonosaikról a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott 11,5 millió dokumentum alapján.

Az iroda rejtett tulajdonosi hátterű offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. E cégekkel a tulajdonosok feltehetően el tudják titkolni üzleti tevékenységüket, vagyonukat. Az iratokban jelenlegi vagy korábbi ügyfélként szerepelnek magas beosztású politikai vezetők, és több mint 210 ezer offshore céget sorolnak fel.