Az Európai Bizottság nyolc uniós tagállam 47 régióját vizsgálta a 2000 és 2013 közötti időszakban.

A jelentés két csoportba sorolta a régiókat.

• Csekély növekedésű régiókként jelölte meg azokat, amelyekben a bruttó hazai termék az uniós átlag legfeljebb 90 százaléka, azonban huzamosabb ideje semmilyen gazdasági növekedés nem tapasztalható. A jelentés ebbe a csoportba a főként a Dél-Európában található, kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező spanyol, olasz, görög és portugál régiókat tette.
• Az alacsony jövedelmű régiók közé sorolta azokat, ahol az egy főre jutó GDP növekszik ugyan, de továbbra is az uniós átlag 50 százaléka alatt van. A jelentés Bulgária, Románia és Lengyelország mellett Magyarország több kevéssé fejlett tájegységét is ide sorolta.

A bizottság rámutat: az említett közép-kelet-európai országok gazdasága az együttműködés mellett az innovációba, a humán tőkébe irányuló beruházások hatékony kombinációjával lendíthető fel.

A jelentés szerint átgondolt szakosodási stratégiával elősegíthető lenne az innovációs erőforrás növelése a regionális versenyképességi indexben gyenge eredményt elérő régiókban, ahol nincs hatékony együttműködés a tudományos és a helyi üzleti szféra között.

A jelentés megállapítja, hogy mások mellett a magyar régiókban a GDP erősödése és a termelékenység fokozódása jellemző, de ez nem járt együtt a munkaerő arányos növekedésével. A termelékenység azonban elég magas volt ahhoz, hogy kompenzálja a foglalkoztatási hiány okozta vesztéséget - tették hozzá. Ezzel kapcsolatban megjegyezték,

a legtöbb ország munkaerő-piaci szabályozása továbbra is strukturális akadály a leszakadó régiók versenyképességének növekedése előtt.

Az elemzők kitérnek arra, hogy más említett európai régiótól eltérően

• a magyarországi régiókban általában az Európai Unió átlaga alatt van az ideiglenes munkaszerződéssel dolgozók aránya,
• ugyanakkor a leszakadó területeken, különösen az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régióban az unió átlagának mintegy kétszerese, 13-14 százalékos az ilyen - a munkavállalók számára kevésbé előnyös - szerződések aránya.

A vállalati struktúra és dinamikája szempontjából a leszakadó régiók gyengébben szerepelnek. Olaszország kivételével a leszakadó régiók mindegyikében alacsonyabb volt a vállalatok létrejöttének aránya az adott ország nem elmaradott régióihoz képest. Ez az arány Romániában, Bulgáriában és Magyarországon jelentkezett a legmarkánsabban, mégis előremutató növekedési dinamikát mutatott a 2011 és 2014 közötti időszakban.

A jelentés kiemelte, hogy más országoktól elérően Magyarország leszakadó régióiban a lakosság arányához viszonyítva lényegesen több új cég jött létre, mint az uniós átlag, továbbá ezek a vállalatok fejlődtek a legjelentősebben.

Megjegyezték, hogy 2000 és 2013 között a beruházási ráta Románia és Bulgária kivételével minden említett ország elmaradott régiójában csökkent, ugyanakkor Görögország, Magyarország és Portugália leszakadó régióiban mindvégig magasabb volt más területeikhez képest.

A bizottsági jelentés kiemelte, hogy ösztönözni kell a beruházást a humán tőkébe, főleg a szakképzésbe, ezek a kohéziós politika forrásaiból támogathatók.

Ahhoz, hogy egy régió vonzóbbá váljon a fiatal tehetségek és a vállalkozások számára, jobb összeköttetéseket kell létesíteni a régió városai, valamint azok peremkerületei és a vidéki térségek között. Sok alacsony jövedelmű régió küzd infrastrukturális hiányosságokkal, ezért fokozni kell a fő közlekedési hálózatok beruházásait - hangsúlyozza a jelentés.