A magyar érdekképviselet képviselőházi és szenátusi frakciója együttes ülésen döntött erről, miután a közlönyben már megjelent rendelet parlamenti megerősítésre megérkezett a szenátushoz.

Kelemen Hunor elmondta: a sürgősségi kormányrendeletet megerősítő törvénytervezethez február 11-ig lehet módosító javaslatokat beterjeszteni a szenátusi szakbizottságban. Az RMDSZ először azoknak a cikkelyeknek az átírására tesz javaslatot, amelyeket a kormányrendelet szövegében kifogásol. A jogszabály azonban csak öt ponton igazítja ki a büntetőjogot. Később az RMDSZ kidolgozza és beterjeszti módosító javaslatait a többi 35 olyan cikkelyhez, amelyeket szintén alkotmánybírósági döntések érvénytelenítettek.

Példaként említette: az RMDSZ-nek tartalmi kifogása van a hivatali visszaélés büntethetőségénél megszabott 200 ezer lejes (14 millió forint) küszöbbel, amelyet a kormány nem indokolt meg. A hivatali visszaélés meghatározásának pontosítását egyébként az alkotmánybíróság kérte - magyarázta Kelemen Hunor -, és az ügyészek szerinte nagyon gyakran visszaélnek ezzel a besorolással. Emlékeztetett: egy sor olyan államban - Franciaország, Nagy Britannia, Németország, Belgium, Hollandia - amelyek most bírálják Romániát, nem bűncselekmény a hatalommal való visszaélés, amit a munkajogi, adminisztratív módszerekkel büntetnek.

Arra a felvetésre, hogy az ombudsman alkotmányossági óvása ellenére ezek szerint az RMDSZ mégis a kormányrendelet hatályba lépésére számít, Kelemen Hunor elmondta, hogy a perrendtartásról szóló rész már hatályos, a kormány pedig bejelentette: nem vonja vissza a kifogásolt rendeletet.

Emlékeztetett: létezik olyan alkotmánybírósági döntés is, amely elismerte, hogy a kormánynak joga van sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t és tavaly a szakértői kormány két alkalommal is sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjogot. Megjegyezte: nem tartja ezt korrektnek, de attól még a taláros testület határozatai érvényesek.

Az MTI kérdésére elmondta, nem tudja megítélni, hogy a kormányrendeletnek vannak-e olyan elemei, amelyeket nem a korábbi alkotmánybírósági döntések tettek szükségessé, hanem korrupcióval vádolt politikusoknak dob mentőövet. Azt az álláspontot viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy csak azért nem szabad hozzányúlni az alkotmányellenes Btk.-cikkelyekhez, mert az gyengítené az ügyészek hatalmát.

Arra a kérdésre, hogy a kialakult közhangulatban megszakítja-e az RMDSZ a parlamenti együttműködését a kormánypártokkal, amelyek ellen százezrek tüntetnek, Kelemen Hunor azt mondta, az együttműködést el sem kezdték, a Btk.-val kapcsolatban pedig az RMDSZ semmilyen kötelezettséget nem vállalt.

"Nem a Btk.-ra kötöttünk parlamenti megállapodást, hanem arra, hogy a kisebbségi jogok tekintetében próbáljunk előrelépni, néhány dolgot tisztázni. Ezt kell megtennünk, és ha nem működik, akkor a parlamenti együttműködést fel lehet mondani a tavaszi ülésszak végén" - magyarázta az RMDSZ elnöke.

Arra a kérdésre, hogy támogatja-e az RMDSZ az ellenzék bizalmatlansági indítványát, Kelemen Hunor elmondta: "hihetetlenül arrogánsan" viselkedik az azt kezdeményező Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR).

"Bennünket nem is kérdeztek meg, viszont úgy tekintenek ránk, mint sokszor egyébként a PSD is és a román pártok szinte mindegyike, hogy az RMDSZ vigyázzba áll nekik. Ők mondják, mit kell csinálni, és az RMDSZ azt teszi. Nem vagyunk az utánfutója sem a liberálisoknak, sem a PSD-nek, sem az USR-nek" - szögezte le Kelemen Hunor. Hozzátette: a bizalmatlansági indítvány ügyében majd annak beterjesztésekor, a szöveg ismeretében dönt az RMDSZ.

Emlékeztetett: az ellenzéknek az RMDSZ-szel együtt sincs a kormány megbuktatásához elégséges többsége. "Olyan kalandba belemenni, aminek a végét nem látjuk, nem szoktunk" - mutatott rá az RMDSZ elnöke.