eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Az új hadviselési eszköz a nukleáris támadás hatásaival ér fel

Az új hadviselési eszköz a nukleáris támadás hatásaival ér fel

A XXI. században a fejlett világban hasonló hatás érhető el informatikai támadásokkal, mint korábban az atomfegyverek bevetésével - mondta az InfoRádiónak Krasznai Csaba. A kiberbiztonsági szakértő szerint az évszázad első felében a hadviselésben és a védelemben is központi szerepet kapnak az informatikai hálózatok.

A kiberbiztonsági szakértő úgy vélte, annak ellenére, hogy a kiberhadviselés mint fogalom a nyilvánosság előtt most jelent meg először, a kibertér kihívásai között a kibertámadásokról beszélnek a legrégebben a szakemberek.

Az új hadviselési eszköz a nukleáris támadás hatásaival ér fel

„A kiberhadviselés alapjai az 1991-es I. iraki háborúra vezethetők vissza, amiben az Egyesült Államok a hálózatos hadviselésével, tehát azzal, hogy informatika alapú hadvezetés tért át, aratott nagy sikert. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy katonai műveletek támadásakor a klasszikus elektronikai hadviselés, tehát a rádióhullámok zavarása, lehallgatása mellett az informatikai eszközök támadása, befolyásolása is fontos katonai cél” - mondta Krasznai Csaba.

Ennek következtében a nagy államok – Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Németország – katonai eszköztárában a kiberhadviselés már 20-25 éve megtalálható – tette hozzá a kiberbiztonsági szakértő.

Hírbefolyásolás, hamis hírek terjesztése

„A klasszikus titkosszolgálati tevékenységek – az információ és a közvélemény manipulálása – régóta élő módszerek. Az elemzők szerint a krími, illetve az ukrajnai konfliktus abban hozott változást, hogy a befolyásolás Oroszország katonai érdekeit segíti, ezért a kiberhadviselés területére tehető ez, az egyébként polgári szolgálatok által elkövetetttevékenység is” - magyarázta Krasznai Csaba.

A kiberbiztonsági szakértő jelezte, a kiberhadviseléssel foglalkozó kutatók sok analógiát találnak a hidegháborúval, ami a nukleáris elrettentésről szólt.

A kibertér és az ott történő támadások is hasonlítanak erre, azzal a különbséggel, hogy informatikai támadást bármelyik állam tud indítani bármelyik másik ellen – tette hozzá Krasznai Csaba.

Az új hadviselési eszköz a nukleáris támadás hatásaival ér fel

„Talán túlzás azt mondani, hogy ez hasonlóan nagy hatással is járna, mint egy nukleáris csapás. Ott még nem tartunk szerencsére, de komoly romboló hatást lehet elérni tisztáninformatikai eszközzel. Ennek az új hadviselési formának a határait szerencsére eddig még nem láttuk.”

A kiberbiztonsági szakértő úgy vélte, a XXI. század első negyven-öt évének a kibertér és annak fenyegetései lesznek az új hadviselési eszközei.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×