A WikiLeaks Twitter-oldalán először tavaly szeptemberben közölte, hogy Assange feladja magát, ha az amerikai elnök kegyelemben részesíti Manninget. Ezt egy hete, január 12-én ismét megerősítette a WikiLeaks a Twitteren, közölte: feltételének teljesülésével Assange beleegyezik abba, hogy kiadják az Egyesült Államoknak.

Barry Pollack, Assange Egyesült Államokbeli ügyvédje szerdán viszont azt közölte, hogy Manning büntetésének enyhítése nem felel meg a WikiLeaks alapító által szabott feltételeknek, ugyanis Assange a volt katona kegyelemben részesítését és azonnali szabadon engedését kérte.

Amerikai hírforrások rámutatnak, hogy a Twitteren közétett feltételek nem említettek azonnali szabadlábra helyezést.

Manning büntetésének igen jelentős csökkentését Ashton Carter védelmi miniszter határozottan ellenezte, Obama az ő akarata ellenére hozta meg döntését. A leköszönő elnök engedékenységére felháborodottan reagáltak republikánus politikusok is.

Manninget 2013-ban ítélték 35 évi szabadságvesztésre, mert átadott a Wikileaksnek mintegy 750 ezer titkos katonai és diplomáciai dokumentumot és videofelvételt. Manning 2009-ben a katonai hírszerzés elemzőjeként szolgált Irakban, 2010-ben szivárogtatta ki a bizalmas anyagokat. Az akkor még Bradley Manningként ismert katonát ugyanebben az évben fogták el az amerikai hatóságok, 2011 óta pedig a Kansas állambeli katonai börtönében raboskodik.

A nemi diszfóriája miatt hormonkezelést kapó Manning kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg a börtönben, és többször kérte, hogy szállítsák át egy női intézménybe.

Az egyebek mellett kémkedés miatt szabadságvesztésre ítélt volt katona tavaly novemberben fordult kérvénnyel Obamához, hogy kegyelem helyett mindössze csökkentse büntetését hat évre. "Csak azt kérem, hogy elhagyhassam a katonai börtönt, ahol hat évet letöltöttem" - írta a kérvényben Manning.