Trump a The Times című brit és a Bild című német napilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy lehetségesnek gondolja az Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozás és a Krím elcsatolása miatt bevezetett szankciók visszavonását, ha Washington és Moszkva megállapodást köt a nukleáris fegyverzetek csökkentéséről.

Peszkov kérdésre válaszolva elmondta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között jelenleg nem folynak tárgyalások a nukleáris potenciál csökkentéséről. Emlékeztetett Vlagyimir Putyin elnöknek arra a kijelentésére, amely szerint nem Oroszország kezdeményezte a szankciók bevezetését, ezért azt nem is kívánja napirendre tűzni nemzetközi kapcsolataiban.

Cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Putyin és Trump Reykjavíkban találkozik majd. Mint mondta, egy esetleges csúcstalálkozóról még előzetes megállapodás sem született.

Peszkov szerint a Kreml egyetért a megválasztott amerikai elnök azon véleményével, hogy a NATO a múlt maradványa. Hangot adott álláspontjának, miszerint a szövetséget eleve a konfrontációra hangolták.

Miként egy nappal korábban, az NBC amerikai televíziónak adott interjújában már megtette, Peszkov megerősítette, hogy az orosz informatikai rendszereket, egyebek között Putyin elnök honlapját rendszeresen érik külföldről érkező kibertámadások. Ám, mint mondta, a Kreml nem kíván kormányokat megvádolni és "azok példáját követni, akik ésszerűtlen és megalapozatlan vádakhoz folyamodnak". Rámutatott ugyanakkor, hogy egyes túlterheléses (DDoS-)támadásokat önmagukban, fizikai személyként magányos hackerek, de még hackercsoportok sem tudtak volna megszervezni.

Peszkov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet rendezése szerepelni fog az orosz-amerikai tárgyalások napirendjén. Kijelentette, hogy Moszkva ebben a témakörben még nem ismeri a leendő amerikai kormány álláspontját. A szóvivő egyet nem értését fejezte ki azzal a felvetéssel szemben, hogy Oroszország és a Nyugat kapcsolatai Ukrajna miatt romlottak meg. Hozzátette, hogy nem az egész Nyugat viszonya romlott meg Moszkvával.

A szóvivő nem erősítette meg azt az értesülést, amely szerint az Egyesült Államok is meghívást kapott az Asztanában megtartandó szíriai béketárgyalásokra. Hozzátette, hogy a kazah fővárosban a tervek szerint január 23-án kezdődő egyeztetés nem lép más formátumok, így a genfi folyamatok helyébe, inkább kiegészíti azokat.

Konsztantyin Koszacsov, a Szövetségi Tanács (az orosz parlamenti felsőház) külügyi bizottságának elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek kijelentette, hogy Oroszország számára a gazdasági szankciók megszüntetése nem jelent olyan stratégiai célt, amelynek érdekében a biztonság terén hajlandó lenne áldozatokat hozni. A szenátor a büntetőintézkedéseket a távozó fehér házi csapat "ostoba örökségének" nevezte. Úgy vélekedett, hogy a megválasztott elnök szavait arról a lehetőségről, hogy a nukleáris leszerelésért cserébe eltörölnék a szankciókat, nem kell hivatalos javaslatként értelmezni.