eur:
411.24
usd:
392.65
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Egyre pesszimistábbak a britek

Erősen romlott a brit gazdaság állapotának lakossági megítélése, és a brit háztartások saját pénzügyi kilátásaikat is egyre rosszabbnak tartják.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Times megbízásából elvégzett - a tekintélyes konzervatív brit napilap által hétfőn ismertetett - első idei felmérésében kimutatta, hogy a britek alig 11 százaléka bízik pénzügyi helyzetének idei javulásában. Egy évvel ezelőtt még 21 százalék volt a bizakodók aránya.

A válaszadók 38 százaléka ugyanakkor attól tart, hogy 2017-ben romlani fog családi költségvetésének állapota. A borúlátók tábora egy év alatt 8 százalékponttal bővült. A brit gazdaság teljesítményét 22 százalék ítélte jónak, 13 százalékponttal kevesebb, mint tavaly ilyenkor, és 6 százalékponttal 32 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint a brit gazdaság siralmas állapotban van.

A YouGov felméréséből kitűnik azonban, hogy a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazás - amelyen a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - továbbra is megosztja a közvéleményt. A cég kimutatása szerint azok közül, akik a referendumon a bennmaradásra voksoltak, 46 százalék tartja rossznak a brit gazdaság állapotát, a Brexitre, vagyis a kilépésre szavazók körében azonban csak 19 százaléknak ez a véleménye.

A Brexit gazdasági következményeit a brit vállalati szektor borúlátóbban ítéli meg, mint a lakosság.

A Deloitte üzleti tanácsadó cég legújabb negyedéves felmérésében 119 brit nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy véleményük szerint a brit EU-tagság megszűnése milyen hatással lesz vállalatuk működésére.

A válaszadók 27 százaléka cége idei kilátásait még kedvezőnek nevezte, 66 százalékuk azonban attól tart, hogy a Brexit hosszabb időtávlatban már negatív hatást gyakorol vállalatuk üzleti környezetére.

A felmérésbe bevont pénzügyi vezetőket a Deloitte megkérte arra is, hogy egy nullától 100-ig terjedő skálán jelöljék be, mekkora hosszú távú kockázatnak tartják Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból. A Brexit átlagos kockázati értékelése 62 pont volt, messze a legmagasabb az összes választható kockázati tényező közül.

A deflációt és az euróövezeti adósságválság újbóli fellángolásának lehetőségét a megkérdezett pénzügyi igazgatók átlagosan 52 pontra értékelték az általuk észlelt kockázatok súlyosságát mérő skálán, az amerikai elnökválasztás eredményének várható kockázataira pedig átlagosan csak 43 pontot adtak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×