eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Az évszázad dobása Törökországban

Az "évszázad projektje" valósult meg az Európa és Ázsia közötti első közúti alagúttal Törökországban.

Száz percről 15 percre rövidíti le az utat Isztambul európai és ázsiai része között a két kontinenst összekötő, kedden felavatott első közúti alagút, amelyben csak személyautók és kisbuszok közlekedhetnek.

A 14,6 kilométeres, kétszintes Avrasya (Eurázsia) alagút 5,4 kilométer hosszan halad a Boszporusz-szoros alatt, helyenként több mint 100 méterrel a tengerfenék alatt. Ahmet Arslan közlekedési miniszter szerint naponta akár 130 ezer gépjármű is áthaladhat rajta, jelentősen csökkentve a három túlterhelt Boszporusz-hídra nehezedő nyomást, ráadásul úgy, hogy nincsenek kiszolgáltatva az időjárás szeszélyének.

Az alagutat egy speciális fúróberendezéssel fúrták ki úgy, hogy naponta 8-10 métert tudtak haladni. A török mérnökök földrengés- és szökőárbiztosnak mondják az új létesítményt, amely szükség esetén óriási óvóhelyként is szolgálhat. Akár 7,5-ös erősségű földrengést is kibír.

A törökök szerint ez a világ legmélyebb és legszélesebb alagútja. Az építkezés során kitermelt földből 788 olimpiai úszómedencét, a beépített betonból pedig 18 stadiont lehetne megtölteni, a felhasznált acélból 10 Eiffel-tornyot lehetne felhúzni.

A Boszporusz alatt 2013 októbere óta már működik egy vasúti alagút, amelyen a Marmaray-gyorsvasút halad át, majd csatlakozik az isztambuli metróhálózathoz.

A közlekedési miniszter közölte, hogy mérlegelik egy harmadik Boszporusz-alagút építését is, ez háromszintes lenne, vonatok és közúti járművek is használhatnák.

A keddi avatáson, amelyen a teljes török állami vezetés részt vett, Recep Tayyip Erdogan elnök azt mondta, hogy az alagút koncesszióba adásából az állam 25 éven át évi 50 millió dollár bevételre tesz szert, ezt követően az építmény az állam kezelésébe kerül.

A sok tekintetben egyedülálló Eurázsia-alagút kevesebb mint három év alatt készült el 1,245 milliárd dollárból (372 milliárd forint), zömében hitelből. A Yapi Merkezi török építőipari vállalat és a dél-koreai SK Group konzorciuma építette.

Erdogan elnök egyebek közt az ehhez hasonló gigantikus infrastrukturális beruházásokkal akarja beírni nevét a történelembe. Olyan, bevallottan "őrült" terveket forgat a fejében, mint egy híd a Dardanellák fölött vagy egy csatorna a Boszporusz tehermentesítésére.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×