A sértettek egyenként 500 ezer vont (mintegy 125 ezer forint) követelnek az államfőtől. Jogi képviselőjük, Kvak Szang Eon szerint az elnököt felelősségre kell vonni azokért a bűncselekményekért, amelyeket tisztségével visszaélve követett el.

A kártérítési keresetet maga Kvak kezdeményezte, aki Ro Mu Hjon néhai államfő fia. (Ro Mu Hjont a parlament 2004 tavaszán a választási törvény megsértésére hivatkozva leváltotta - az ország történetében először -, de az alkotmánybíróság visszahelyezte tisztségébe.) Több mint tízezren jelezték, hogy csatlakoznak a kezdeményezéshez. A sértettek első, ötezer fős csoportja nyújtotta be kedden a kártérítési keresetet.

Három ellenzéki párt szombaton terjesztette a parlament elé a Pak Gun Hje alkotmányos felelősségre vonását és leváltását (impeachment) célzó indítványt. A törvénytervezetet a 300 fős parlament 171 képviselője írta alá, de 200 voks kell az eljárás beindításához. Az ellenzék azt állítja, hogy elegendő kormánypárti vagy független képviselő támogatja az indítványt ahhoz, hogy az elnököt el lehessen távolítani.

A Szenuri több kormánypárti képviselője is jelezte korábban, hogy támogatni fogja a felelősségre vonást, de megváltoztatták a véleményüket, miután az elnök múlt kedden bejelentette, hogy kész önként távozni. A kormánypárt képviselői ezután úgy határoztak, megpróbálják elérni, hogy Pak Gun Hjének csak áprilisban kelljen távoznia a hatalomból, hogy júniusban meg lehessen választani utódját. Az elnökkel szembehelyezkedő kormánypárti képviselők egy csoportja azonban úgy foglalt állást, hogy az elnöknek szerdáig fel kell vázolnia távozásának menetrendjét, különben csatlakoznak az ellenzéki indítványhoz. Pak a nap folyamán találkozik a Szenuri vezetőivel, hogy tárgyaljon velük erről.

Az ellenzék azért akarja leváltani Pakot, mert kiderült, hogy barátnője és bizalmasa, Csoj Szun Szil személyi és kormányzati döntésekbe is beleszólt, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt soha. Az ügyészség szerint a kormány állítólag nyomást gyakorolt több tucat dél-koreai nagyvállalatra, hogy több tízmillió dollárt adományozzanak két alapítványnak, amelyek Csoj Szun Szil ellenőrzése alatt állnak.

Kedden a botrányban érintett nyolc óriásvállalat - Samsung, Hyundai Motor, SK, LG, Latte, Hanwha, Hanjin és CJ - vezetői az ügyben folyó parlamenti meghallgatáson sajnálatukat fejezték ki a két alapítvánnyal tartott kapcsolatuk miatt, de egyikük sem ismerte el, hogy pénzt utalt volna át nekik.

A parlamenti vizsgálat leginkább a Samsung ügyleteit veszi górcső alá. A gyanú szerint a dél-koreai államfő kifejtette befolyását a nemzeti nyugdíjalapra annak érdekében, hogy engedélyezze a Samsung két leányvállalatának egyesülését, az alap ugyanis mindkét cégben a főrészvényesek közé tartozott. A Samsung cserébe állítólag 17,3 millió dollárt (mintegy 5 milliárd forintot) adományozott az említett két alapítványnak.

Egy kedden közzétett közvélemény-kutatás szerint a dél-koreaiak 62,4 százaléka úgy véli, hogy Paknak azonnal le kell mondania. A megkérdezettek több mint háromnegyede leginkább az államfőt tartja felelősnek a botrányért.