Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Hivatalosan is megalakult a Nemzeti Gárda

Hivatalosan is megalakult a Nemzeti Gárda Franciaországban, amely a hadsereg, rendőrség és csendőrség megerősített önkéntes tartalékosait tömöríti ezentúl egybe.

Francois Hollande államfő a július 14-i, 86 áldozatot követelő nizzai terrortámadást követően kérte arra a franciákat, hogy a közbiztonság erősítése érdekében csatlakozzanak a fegyveres szervek tartalékos osztagaihoz.

A tartalékosok toborzására azonban már a tavalyi novemberi párizsi merényleteket követően kampányt indított a kormány, s azóta minisztériumi források szerint megnégyszereződött a tartalékosnak jelentkező fiatalok száma.

A Nemzeti Gárda megalakításával a kormány célja, hogy a védelmi és a belügyminisztérium irányítása alá tartozó tartalékosok számát a jelenlegi 63 ezerről jövőre 72 ezerre, 2018-ra pedig 85 ezerre emelje annak érdekében, hogy két év múlva naponta 9250 tartalékos segítse a hatóságok munkáját a jelenlegi 5500 helyett. A fejlesztési programra évi 100 millió eurót különített el a kormány a költségvetésben.

A tartalékosok gyakorlati működésében semmi nem változik, a Nemzeti Gárda továbbra sem képez önálló egységet, de a kormány létrehozott egy főtitkárságot és egy internetes oldalt a testület fejlesztésére.

Franciaországban a tartalékosok két nagy csoportba oszthatók. Az egyik csoportba a legalább 17 éves francia állampolgárságú civilek vagy volt katonák tartoznak, akik egytől öt évig terjedő szerződést írhatnak alá a hadsereggel. Ezen idő alatt ugyanolyan hadműveletekre mozgósíthatók, mint a hivatásos katonák.

A másik csoportba, a most megalakult Nemzeti Gárdába a 17 és 50 év közötti önkéntes állampolgárok tartoznak, akik katonai jellegű feladatokat nem végezhetnek, csak rutinellenőrzésekben, kommunikációs, toborozó vagy ismertterjesztő programokban vehetnek részt. A fiatalok a 28 napos képzésen a fegyverhasználatot is megtanulják. A tartalékosok nyolcvan százaléka férfi, húsz százaléka nő.

A tartalékos szolgálat népszerűsítésére az állam több intézkedést is bejelentett. A 25 év alattiaknak ezer eurós összegig támogatják a jogosítvány megszerzését, s a diákoknak havi 100 eurós juttatást ajánlanak, amennyiben öt éves szerződést írnak alá és legalább évi 37 napot szolgálnak, a munkavállalók pedig napi 54 euróért szolgálhatnak. A tartalékosok jelenleg átlagban évi 28 napot szolgálnak, s maximum évi hatvan nap engedélyezett. Azok a fiatalok akik megújítják a szerződésüket 3 és 5 év közötti időtartamra 250 eurós bónuszt kapnak, a munkáltatók pedig adókedvezményben részesülnek, amennyiben a dolgozóknak megkönnyítik a szolgálatban való részvételt.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×