Infostart.hu
eur:
362.27
usd:
322.7
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka

Elhunyt Michal Kovác volt szlovák államfő

86 éves korában szerdán elhunyt Michal Kovác szlovák politikus, az önálló Szlovák Köztársaság első államfője. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:

Michal Kovác 1930. augusztus 5-én született Kelet-Szlovákiában, a Homonnához (Humenné) közeli Szerelmesen (Lubisán). Kereskedelmi akadémiára járt, és elvégezte a pozsonyi Közgazdasági Főiskolát. Ugyanitt tanársegédként kezdte pályáját, majd 1955-ben a bankszakmában helyezkedett el, a Csehszlovák Állami Bank pozsonyi területi filiáléjánál lépett szolgálatba. 1964-65-ben Kubában oktatott, 1967-68-ban pedig a Zivnostenská kereskedelmi bank londoni helyettes vezetője volt. Onnan hazarendelték, és az 1970-es tisztogatások alkalmával kizárták a kommunista pártból. 1971-78-ban ismét banktisztviselőként dolgozott Pozsonyban, 1978-tól 1989-ig a Központi Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal tudományos munkatársaként tevékenykedett.

Az 1989-es forradalom után pénzügyminiszter lett a Vladimír Meciar alakította szlovák "nemzeti egyetértés" kormányában. 1990-92-ben az első szabadon megválasztott csehszlovák Szövetségi Gyűlésben előbb a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN), majd a Mozgalom a Demokratikus Szlovákiáért (HZDS) képviselője volt. Vladimír Meciar 1990 júniusában megalakított első kormányában is a pénzügyminisztériumot vezette, míg 1991 májusában, Meciar visszahívása után ő is lemondott.

Az 1992. évi választásokon a Meciar vezette HZDS színeiben ismét bejutott a Szövetségi Gyűlésbe, amelynek elnöki tisztét is betöltötte 1992. december 31-ig, Csehszlovákia kettéválásáig. 1993. február 15-én a Szlovák Nemzeti Tanács az önálló Szlovák Köztársaság első elnökévé választotta. Ezután kilépett a HZDS-ből, amelynek 1991-től alelnöke volt.

Michal Kovác elnöki esküjéhez híven a demokrácia és a jogállam, valamint az európai normák érvényesülését kívánta szolgálni és egyfajta mértéktartó kiegyensúlyozó szerepet betölteni, miközben hajdani mozgalma és Meciar kormánykoalíciója részéről egyre több támadás érte. 1998. március 2-án államfői posztjáról leköszönt. Mivel utódjáról nem sikerült a parlamentnek döntenie, lemondását követően Vladimír Meciar miniszterelnök - akivel igen megromlott a viszonya - vette át a jogköreit.

Lemondása másnapján egy müncheni bíróság 150 ezer márka óvadék ellenében kiengedte a vizsgálati fogságból fiát, ifj. Michal Kovácot, akit 1995-ben ismeretlen tettesek elraboltak, majd nemzetközi elfogatóparancs alapján Csehországban őrizetbe vettek, a Technopol külkereskedelmi cég kárára elkövetett csalásban való részvétele miatt. (Elrablásának körülményei máig tisztázatlanok erőszakos külföldre hurcolásával az egykori titkosszolgálati igazgatót, Ivan Lexát hozták összefüggésbe.)

1998 novemberében Michal Kovác bejelentette, hogy újra indul az államfői posztért, amelyre nem sikerült az utódját megválasztani. 1999. május 11-én bejelentette, hogy Rudolf Schuster javára visszalép a megmérettetéstől, lépésével a négypárti kormánykoalíció közös jelöltjének pozícióját igyekezett erősíteni, mondván "Szlovákia és a demokrácia sikere számára olyan fontos érték, amelyet nem szabad a meciarizmus visszatérésével veszélyeztetni".

Azóta a nagypolitikától visszavonultan élt, feleségével egy alapítványt vezettek.

Időközben egészségi állapota is megromlott, 2009-ben hozták nyilvánosságra, hogy Parkinson-kórban szenved.

Címlapról ajánljuk
Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Az utóbbi napokban számos európai repülőjáratnak küldtek bombafenyegetést, csütörtökön például 18-nak. Emellett több nyugat-európai országban nagy bolthálózatok hűtőit olvasztották le hackerek. Hogy mi állhat a fenyegetések hátterében, és hogy lehet-e összefüggés az akciók között, arról Csiki Varga Tamást, a Stratégia és Védelmi Konzultációs Csoport elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

A Nagy 2025-ös Lakásárrali után – várakozásaink szerint legalábbis így vonulhat be a gazdaságtörténetbe ez az időszak – idén őszre látványosan megváltozott a magyar lakáspiac hangulata. A korábbi, Otthon Start által is fűtött drágulás kifulladóban van, a kínálati árak több szegmensben már lefelé korrigálnak, a vevők alkupozíciója pedig érezhetően javul. Az új kormányzati intézkedések – az Otthon Start Program kivezetése, illetve a helyébe lépő, szigorúbb feltételekkel működő Wekerle Plusz Program – tovább fékezik a piacot, a tehetősebbeknek pedig a vagyonadó bevezetése és annak lakóingatlanokra vonatkozó része okozhat fejfájást. A lakásépítésekről, az állami bérlakásprogamról és kapcsolódó szabályozásról is mélységében szó esik majd a Future of Construction konferencián, mindenképp érdemes lesz ott lenni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×