eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Erdogan: Törökország EU-csatlakozása "a játék végéhez ért"

"A játék végéhez ért" Törökország 53 éve húzódó európai uniós csatlakozási folyamata, nyílt beszédre várunk, nem szükséges köntörfalazni - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Ankarában a parlamenti ülésszak kezdetén tartott beszédében.

Az államfő kijelentette: "ha Brüsszel megadja nekünk a teljes jogú tagságot, semmi akadálya, mi kész állunk".

"Nincs és nem is lesz gondunk az Európai Unió normáival, az emberi jogokkal, a jogállamisággal. Ezeknek nem az EU kérésére teszünk eleget, hanem mert saját állampolgáraink megérdemlik" - fogalmazott. Leszögezte: Törökországgal vagy Törökország nélkül, a döntés az unión áll.

Erdogan felszólalásában emlékeztetett: október fontos az EU-s kapcsolatok szempontjából, ebben a hónapban kell életbe lépnie a török állampolgárok schengeni vízummentességének. Ha azonban megnézzük az elmúlt időszak uniós nyilatkozatait, láthatóan nem akarják betartani az ígéretüket - hívta fel a figyelmet.

A 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, s ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.

Az Európai Unió márciusban kötött megállapodást Törökországgal a menekültválság közös kezeléséről annak érdekében, hogy Ankara segítsen megfékezni az Európába irányuló menekülthullámot. Az unió ennek értelmében egyebek mellett azt is vállalta, hogy felgyorsítja a török csatlakozási tárgyalásokat és a vízumliberalizációs menetrendet a felek legkésőbb június végéig végrehajtják. Utóbbit amiatt halasztották el, mert Ankara nem teljesítette a Brüsszel által előírt 72 feltétel mindegyikét, nem módosította például a terrorizmus elleni küzdelemről szóló jogszabályokat.

Az Európai Unió és Törökország között a július 15-i puccskísérletet követő kormányzati tisztogatások okán különösen feszült viszony alakult ki, mivel több uniós tisztségviselő élesen bírálta az összeesküvők és a támogatóik elleni eljárásokat.

Az elnök az augusztus 24-én indított Eufráteszi Pajzs fedőnevű szíriai hadműveletre vonatkozóan azt mondta: a beavatkozás célja annak a török vezetés által évek óta hangoztatott észak-szíriai biztonsági övezetnek a kialakítása, amely a terrorizmusra és a menekültválságra egyaránt megoldást jelent. Kiemelte: Ankara az ügyben nem talált támogatókra, így egymaga kénytelen megtisztítani a Dzserablúsz várostól nyugatra és délre fekvő mintegy 5 ezer négyzetkilométeres területet a terrorszervezetektől. Hangsúlyozta: ha Törökország határain belül békés és biztonságos életet szeretnénk, folytatnunk kell a katonai akciót.

Ankara és Moszkva kapcsolatát illetően Erdogan reményét fejezte ki, hogy a két fél még a korábbi szintet is meghaladó jó viszonyt tud elérni.

Amikor Erdogan parlamenti beszéde előtt belépett az ülésterembe, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselői nem álltak fel székeikről az államfő tiszteletére, később, az elnök felszólalása elején pedig több ellenzéki politikus kivonult a helyiségből.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×