Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Erdogan: Törökország EU-csatlakozása "a játék végéhez ért"

"A játék végéhez ért" Törökország 53 éve húzódó európai uniós csatlakozási folyamata, nyílt beszédre várunk, nem szükséges köntörfalazni - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Ankarában a parlamenti ülésszak kezdetén tartott beszédében.

Az államfő kijelentette: "ha Brüsszel megadja nekünk a teljes jogú tagságot, semmi akadálya, mi kész állunk".

"Nincs és nem is lesz gondunk az Európai Unió normáival, az emberi jogokkal, a jogállamisággal. Ezeknek nem az EU kérésére teszünk eleget, hanem mert saját állampolgáraink megérdemlik" - fogalmazott. Leszögezte: Törökországgal vagy Törökország nélkül, a döntés az unión áll.

Erdogan felszólalásában emlékeztetett: október fontos az EU-s kapcsolatok szempontjából, ebben a hónapban kell életbe lépnie a török állampolgárok schengeni vízummentességének. Ha azonban megnézzük az elmúlt időszak uniós nyilatkozatait, láthatóan nem akarják betartani az ígéretüket - hívta fel a figyelmet.

A 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, s ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.

Az Európai Unió márciusban kötött megállapodást Törökországgal a menekültválság közös kezeléséről annak érdekében, hogy Ankara segítsen megfékezni az Európába irányuló menekülthullámot. Az unió ennek értelmében egyebek mellett azt is vállalta, hogy felgyorsítja a török csatlakozási tárgyalásokat és a vízumliberalizációs menetrendet a felek legkésőbb június végéig végrehajtják. Utóbbit amiatt halasztották el, mert Ankara nem teljesítette a Brüsszel által előírt 72 feltétel mindegyikét, nem módosította például a terrorizmus elleni küzdelemről szóló jogszabályokat.

Az Európai Unió és Törökország között a július 15-i puccskísérletet követő kormányzati tisztogatások okán különösen feszült viszony alakult ki, mivel több uniós tisztségviselő élesen bírálta az összeesküvők és a támogatóik elleni eljárásokat.

Az elnök az augusztus 24-én indított Eufráteszi Pajzs fedőnevű szíriai hadműveletre vonatkozóan azt mondta: a beavatkozás célja annak a török vezetés által évek óta hangoztatott észak-szíriai biztonsági övezetnek a kialakítása, amely a terrorizmusra és a menekültválságra egyaránt megoldást jelent. Kiemelte: Ankara az ügyben nem talált támogatókra, így egymaga kénytelen megtisztítani a Dzserablúsz várostól nyugatra és délre fekvő mintegy 5 ezer négyzetkilométeres területet a terrorszervezetektől. Hangsúlyozta: ha Törökország határain belül békés és biztonságos életet szeretnénk, folytatnunk kell a katonai akciót.

Ankara és Moszkva kapcsolatát illetően Erdogan reményét fejezte ki, hogy a két fél még a korábbi szintet is meghaladó jó viszonyt tud elérni.

Amikor Erdogan parlamenti beszéde előtt belépett az ülésterembe, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselői nem álltak fel székeikről az államfő tiszteletére, később, az elnök felszólalása elején pedig több ellenzéki politikus kivonult a helyiségből.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×