Infostart.hu
eur:
386.3
usd:
331.75
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika

Hollande-nak semmi esélye?

Francois Hollande francia államfőnek továbbra sincs semmi esélye, hogy bejusson a második fordulóba a jövő májusi elnökválasztáson, s még a múlt héten lemondott gazdasági minisztere, Emmanuel Macron is megelőzné őt - derül ki a TNS-Sofres közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szerdán ismertetett a Le Figaro című napilap.

 Az 1006 választókorú francia állampolgár megkérdezésével szeptember 2. és 5. között készült felmérés kilenc feltételezett esetben vizsgálta, hogy a jelenlegi elnöknek kihívóitól függően mekkora esélye van továbbjutni az első fordulóból.

Francois Hollande 11 és 15 százalék közötti eredményre számíthat az első fordulóban, s nem volt olyan forgatóköny, melyben továbbjutna. Még a személyes ambíciói miatt múlt pénteken lemondott Emmanuel Macron gazdasági miniszter is az elnök előtt végezne 15-20 százalékkal, de a második fordulóba már ő sem jutna be.

Valamennyi feltételezés szerint jövő májusban a 2002-es elnökválasztási felállás ismétlődhet meg, miszerint a második fordulóban a jobboldali jelölt és a Marine Le Pen vezette, szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökjelöltje mérkőzhet meg egymással.

A két legesélyesebb jobboldali jelölt, Alain Juppé és Nicolas Sarkozy is bejutna a második fordulóba Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke mellett, de csak az előbbi győzné le már az első fordulóban a bevándorláse- és EU-ellenes párt vezetőjét.

Ha Alain Juppé a jobboldal elnökjelöltje, ő 33 százalékra számíthat Le Pennel szemben, aki 29 százalékot érne el, míg Francois Hollande 14 százalékkal alulmaradna. Ez az egyetlen olyan forgatókönyv, amelyben nem Marine Le Pen nyeri meg az első fordulót. Amennyiben viszont Nicolas Sarkozy lesz a jobboldali jelölt, az első fordulót Le Pen nyeri meg 29 százalékkal, a volt államfő pedig 27 százalékra számíthat az első fordulóban.

Francois Hollande még nem jelezte, hogy újra elindul-e az elnöki székért, illetve a baloldal januári előválasztásán, ahol minden korábbi felmérés szerint is legesélyesebb kihívója Emmanuel Macron lehetne. A 38 éves szociálliberális politikus márciusban önálló politikai mozgalmat alapított En marche (Indulás!) elnevezéssel, amelynek célja felülemelkedni a bal- és jobboldali megosztottságon, de még ő sem jelentette be, hogy indul-e az elnökválasztáson vagy a baloldali jelöltállító-választáson.

A jobbközép Köztársaságiak közül eddig 13 vezető politikus jelentette be, hogy megméretteti magát az elnökjelöltségért rendezett kétfordulós választáson, amelyet november 20-án és 27-én rendez meg a francia jobboldal. A jobboldali elnökjelölt-állítás azért döntő a 2017-es elnökválasztás szempontjából, mert a kormányzó baloldalon olyan nagy a megosztottság, hogy elemzők szerint is a második fordulóba Marine Le Pen mellett csak a jobboldali jelölt tud majd bejutni, akinek minden esélye megvan a győzelemre a Nemzeti Front jelöltjével szemben. A jobboldali előválasztás második fordulójába jelenleg Nicolas Sarkozy volt államfőnek és volt külügyminiszterének, Alain Juppének van esélye bejutni.

Címlapról ajánljuk

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Oroszország tegnap hozta nyilvánosságra, hogy a pénteki, Ukrajnát ért Oresnyik-támadás azt a lvivi repülőteret érte, ahol többek között amerikai gyártmányú F-16-os vadászbombázók is állomásoztak korábban. A hétfői nappal az orosz-ukrán háború hivatalosan is átlépte a 1418 napos lélektani határt, azaz azt az időtartamot, ameddig a Szovjetunió Németországgal harcolt a második világháború alatt. Németország zöld utat adott a hazánk által is használt Lynx lövészpáncélosok Ukrajnába szállítására. Hajnalban súlyos támadás érte Ukrajnát - Kijevben elment az áram. A nap folyamán személycserékről szavazott az ukrán parlament: új védelmi miniszter, energiaügyi miniszter, technológiai miniszter és hírszerzési vezető is kinevezésre kerül. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×