"A kiegészült Románia elsősorban a nemzet javát saját életüknél is előbbre tartó, a harcmezőn elesett, vagy fogságban elpusztult román katonák véráldozatára épült" - olvasható a tárca közleményében, amely szerint az első világháborúban 330 ezer román katona halt meg, a harcok túlélői közül pedig 76 ezer hadirokkant maradt.

A centenáriumi ünnepségsorozat első mozzanataként pénteken országszerte száz első világháborús emlékműnél, illetve katonai temetőben rendeznek névsorolvasást, amelyeken a térségben elesett hősök neveit sorolják el a megemlékezéshez csatlakozó közéleti személyiségek, katonai vezetők, a hősök leszármazottai, gyerekek és helyi polgárok.

Szombaton Curtea de Argesen I Ferdinánd király sírjánál, illetve a Brassó megyei Fundátán, az első román hősi halott emlékművénél rendeznek koszorúzást. Aznap este 21 órakor, a száz éve kezdődött offenzívát felidézve, a Kárpátok 16 hágóján rendez felvonulást a román hadsereg egy-egy szakasza. A védelmi minisztérium arra bíztatja az érintett települések lakóit, hogy maguk is csatlakozzanak a jelképes emlékmenethez.

Vasárnap Bukarestben, az ismeretlen katona emlékművénél tartandó egyházi szertartással folytatódik a román védelmi minisztérium első világháborús megemlékezéseinek sorozata.

A világháború kitörésekor még a központi hatalmak oldalán álló Román Királyság 1916 augusztus 27-én intézett támadást az Osztrák-Magyar Monarchia ellen, miután az Antant arról biztosította Bukarestet, hogy győzelme esetén megkapja Erdélyt. A román hadseregnek Csík és Háromszék vármegyét, Brassót és Nagyszebent sikerült elfoglalnia, majd az ellentámadásba lendült osztrák-magyar és német csapatok 1916 októberéig kiszorították a román katonákat Erdélyből.

Románia 1917-ben kötött békét a Bukarestet is elfoglaló tengelyhatalmakkal, majd 1918-ban újra hadat üzent Németországnak, csapatai ismét átkeltek a Kárpátokon, és a győztes oldalon fejezte be a háborút.