eur:
394.28
usd:
370.51
bux:
65674.41
2024. április 18. csütörtök Andrea, Ilma

Brexit - Újabb fordulat népszavazás előtt!

David Cameron brit miniszterelnök szerint nem lenne visszaút az Európai Unióba, ha az EU-tagságról csütörtökre kiírt népszavazáson a brit választók többsége a kilépésre szavazna. A vasárnap nyilvánosságra hozott új közvélemény-kutatások zöme ismét a bennmaradás híveinek előnyét mutatja.

Cameron a The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lapnak adott interjúban kijelentette: ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, az visszafordíthatatlan lépés lenne, "nagyon rossz következményekkel". "Ha valaki kiugrik egy repülőgépből, akkor oda már nem tud visszakapaszkodni" - fogalmazott.

David Cameron szerint azért sem lenne lehetséges a visszatérés az EU-ba, mert ha a brit kormány a kilépés után ezt kezdeményezné, akkor Nagy-Britanniának kötelezettséget kellene vállalnia arra is, hogy csatlakozik az euróövezethez és a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, emellett le kellene mondania az uniótól járó egyedi visszatérítéséről.

Nagy-Britanniának a számára biztosított egyéni engedmények alapján jelenleg nem kötelező belépnie sem a valutaunióba, sem a schengeni csoportba. A Nagy-Britanniának járó, minden egyes EU-költségvetési időszakban újratárgyalandó - az uniós társállamokban rendkívül népszerűtlen - visszatérítést még Margaret Thatcher néhai konzervatív párti miniszterelnök harcolta ki 1984-ben, egyebek mellett azzal az érvvel, hogy London az akkori közösség nagy agrártermelő tagországaihoz képest aránytalanul kevés mezőgazdasági támogatást kapott.

Cameron a The Sunday Timesnak adott interjúban gyakorlatilag hazugságok terjesztésével vádolta a kilépésért kampányoló Brexit-tábor két frontemberét, Michael Gove igazságügyi minisztert és Boris Johnson volt londoni polgármestert. A kormányfő szerint Gove és Johnson - mindketten a Cameron vezette kormányzó Konzervatív Párt és a kabinet tagjai - "teljesen valótlan állításokkal" érvel a Brexit mellett.

Cameron szerint a Brexit-kampány két vezetője által rendre hangoztatott valótlanságok közé tartozik, hogy Törökország hamarosan csatlakozik az EU-hoz, hogy Nagy-Britannia heti 350 millió fontot (140 milliárd forintot) fizet be az uniós költségvetésbe, és az, hogy az EU saját hadsereg létrehozására készül, amelyhez Nagy-Britanniának csatlakoznia kell majd.

A vasárnap közölt új közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy a Brexit-párti tábor számára a legutóbbi hetekben kimutatott előny után ismét a bennmaradás hívei vannak többségben, vagy legalábbis elolvadt a kilépést támogatók korábbi többsége.

A YouGov közvélemény-kutató által a The Sunday Times számára elvégzett felmérés szerint a választók 44 százaléka mondta azt, hogy Nagy-Britannia további EU-tagságára kíván voksolni; ez egy százalékpontos előny.

A The Mail on Sunday című vasárnapi konzervatív brit napilap megbízásából a Survation közvélemény-kutató által készített vizsgálat 45:42 százalékos megoszlást mutatott ki a bennmaradás híveinek javára.

A The Observer című baloldali vasárnapi lap az Opinium közvélemény-kutató új felmérését közölte, amely mindkét oldalnak 44 százalékos támogatottságot jelzett.

Az utóbbi hetekben volt olyan közvélemény-kutatás, amely a kilépést pártoló tábor tíz százalékpontos előnyére utalt.

A YouGov - a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég - új felméréséhez fűzött elemzésében közölte: a brit EU-tagság támogatottságának megugrását nem az ellenzéki Munkáspárt alsóházi képviselőnője, a bennmaradásért aktívan kampányoló 41 éves Jo Cox csütörtöki meggyilkolása okozta, mivel a folyamat már korábban elindult. A cég szerint az elsődleges ok az, hogy a választókat egyre jobban aggasztják az esetleges kilépés gazdasági következményei.

A YouGov adatai szerint jelenleg a brit lakosság 33 százaléka tart attól, hogy Brexit esetén saját pénzügyi helyzete is megrendülne. Az így vélekedők aránya két hete még csak 23 százalék volt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Lefordultak az amerikai indexek

Lefordultak az amerikai indexek

Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×