A Fehér Ház pénteki közlése szerint az amerikai elnök e mostani rendeletével 348-ra emelkedik azoknak a száma, akiknek a két elnöki mandátum során eddig enyhítette a büntetését. Közülük többeket életfogytiglanra ítéltek, sokukat kábítószer-birtoklással vagy -terjesztéssel kapcsolatos bűncselekmények miatt. A mostani elnöki határozat nyomán az ország különböző börtöneiben raboskodó érintettek 2016. október 1. és 2018. június 3. között kerülnek szabadlábra.

Az EFE spanyol hírügynökség emlékeztet, hogy a jelenlegi elnök egy hónappal ezelőtt, május 5-én 58 elítéltnek engedte el hátralévő büntetését.

Neil Eggleston az elnök egyik jogi tanácsadója a sajtónak elmondta: Obama 2009 óta több személyt részesített kegyelemben, mint hét elődje összesen. George W. Bush mindössze 11 rabnak enyhítette a büntetését két elnöki mandátuma alatt, ez mindössze hárommal több, mint amennyit apja, George H. Bush egyetlen mandátuma során rendelt el. Bill Clinton 61, Richard Nixon 60, Gerald Ford 22, Jimmy Carter 29, Ronald Reagan pedig 13 bebörtönzöttnek engedte el hátralévő büntetését.

Obama már tavaly nyáron többször hangsúlyozta, hogy meg akarja reformálni az Egyesült Államok büntető igazságszolgáltatását. Jelezte, hogy egyebek mellett csökkentené a kisebb vétségeket elkövető drogkereskedőkre és a feltételes szabadlábra helyezés szabályait megsértőkre kiszabott büntetéseket.

Az afroamerikai és spanyol ajkú lakosság aránytalanul magas számát mutató börtönstatisztikákra hivatkozva kifejtette, hogy a börtönök évente 80 milliárd dollárba kerülnek az államnak, jelenleg 2,2 millióan vannak rács mögött az országban, számuk 1980 óta 500 ezerrel nőtt. A bebörtönzöttek magas száma szerinte azzal magyarázható, hogy a büntetés túl sok esetben sokkal keményebb, mint az elkövetett bűn. Obama szerint ráadásul a reform révén sokan "második esélyt" kaphatnak a beilleszkedésre a társadalomba.