José Manuel Garcia-Margallo spanyol külügyminiszter figyelmeztetett: ha Nagy-Britannia kilép az unióból, "és mi továbbra is hozzá akarunk férni az egységes piachoz, akkor a Madridban hatalmon lévő néppárti kormány azt fogja követelni, hogy fogadjuk el a közös brit-spanyol fennhatóságot" - számolt be az AP hírügynökségnek Fabian Picardo.

Philip Hammond brit külügyminiszter elismerte, hogy a spanyol-gibraltári határ nyitottságát biztosítani hivatott hatályos európai mechanizmus már nem lesz érvényes, ha Nagy-Britannia nem lesz tagja az EU-nak. Ezért a gibraltáriak túlnyomó többségben az unióban való maradás mellett vannak - tette hozzá a főminiszter.

"Noha a terület külkereskedelme megsínylené a határ lezárását, soha nem engednénk a szuverenitásunkból csak azért, hogy részesülhessünk az egységes piac előnyeiben, vagy bármilyen más előnyben" - szögezte le.

A fő ellenzéki spanyol párt, a szocialisták nincsenek ellene, hogy nyitva legyen a spanyol-gibraltári határ, mert tudják, hogy a terület "jelentős regionális gazdasági szereplő, mintegy 10 ezer állást teremt Spanyolország délnyugati részén". Így a június 26-i spanyol parlamenti választások legalább olyan fontosak, mint a június 23-i brit népszavazás - mondta Picardo.

A nem egészen 30 ezer lakosú, néhány négyzetkilométeres Gibraltár sorsa régóta viszály forrása a két EU-tagállam között. London rendszeresen és erőteljesen kifogásolja, hogy a spanyol fél változatos korlátozó intézkedésekkel nehezíti a terület közúti, vízi és légi megközelítését, így próbálva kicsikarni brit engedményeket a

Gibraltár feletti szuverenitás kérdésében.

Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő terület feletti felségjogról London javára, elvileg örökre, ám a spanyol kormányok az utóbbi években rendre megkérdőjelezik a szerződés érvényességét.