Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.25
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Kiss J. László: Ausztria a legszigorúbb menekültpolitikát hozta létre

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára úgy fogalmazott: Ausztria fél éven belül a nyitott határok politikájától eljutott Európa egyik legszigorúbb menekülttörvényéig. Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az osztrák választók nem tudták elfogadni Werner Faymann óriási pálfordulását a menekült ügyben, ezért szenvedett megalázó vereséget az elnökválasztáson.

Az áprilisi elnökválasztást követően a levegőben volt az osztrák kancellár hétfői lemondása, egyedül csak az ideje volt bizonytalan – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Kiss J. László szerint a Werner Faymann vezette szociáldemokrata párt megalázó vereséget szenvedett, a politikusnak ezért kellett távoznia pártja, valamint Ausztria éléről is.

„Legalább két törésvonalat meg kell említeni. Az egyik az, az egyik nagy stratégiai kérdés a szocialista párt szempontjából az Osztrák Szabadságpárthoz való viszony. A párt egy része ellenzi, maga Faymann is az ellenzőkhöz tartozott, a párt másik része viszont nyitott. Burgenlandban például tavaly nyáron egy szabadságpárti és szocialista párti koalíció létesült” - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Kiss J. László emlékeztetett arra, hogy a szociáldemokraták a néhai Jörg Haider fémjelezte Szabadságpárttal már 1986-ban megszakították az összes kapcsolatot. Nemrégiben pedig ez szakadt meg Burgenlandban.

Rövid távon viszont a menekültkérdés kezelése okozott problémákat. 2015 őszén – mint ahogy az egyetemi tanár mondta – Faymann Merkel legjobb tanítványa volt a nyitott határokat illetően. Nem sokkal később viszont teljesen megváltoztatta a politikáját.

„Egy olyan menekültpolitikát hoztak létre, ami a legszigorúbbá vált. Ez a nagy pálfordulás Werner Faymann politikájában nem volt előkészítve, sem a párton belül, sem a közvéleményben, épp ezért gyakorlatilag az emberek nem tudták hitelesnek tekinteni, és a szavazáson nem is honorálták” - fogalmazott Kiss J. László.

A Budapesti Corvnius Egyetem tanára szerint a két néppárt integráló ereje eleve is csökkent volna, a menekültválság azonban ezt felgyorsította.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. A iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×