A tárca tájékoztatása szerint az egyezmény legitimációját erősíti, hogy kettős hatályba lépési feltételhez kötött: legalább 55 országnak kell ratifikálnia, akik összesen a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelősek. A ratifikációt jelentő jogi dokumentumot eddig 15 ország nyújtotta be, így a globális éghajlatvédelmi megállapodás további 40 állam csatlakozása után léphet életbe, előreláthatólag még 2016-ban - írták.

Az Országgyűlés várhatóan még májusban dönt a kihirdetést szentesítő törvényjavaslat elfogadásáról - írta az NFM.

Felidézték: április 22-én az Európai Unión kívül további 174 állam írta alá az ENSZ székházában, New Yorkban a tavaly decemberben Párizsban kidolgozott megállapodást.

A megállapodás jogi kötőerővel rendelkezik, amely biztosítja, hogy minden aláíró betartsa vállalásait a közös éghajlatvédelmi cél elérésére. Az átlaghőmérséklet emelkedésének 2 Celsius-fok alatt tartása érdekében a felek kibocsátás-csökkentési erőfeszítéseket tesznek, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is kezelik.

A megállapodás egyik legfontosabb vívmánya, hogy elismeri a közös, de eltérő felelősség és a méltányosság elvét, figyelembe veszi az egyes államok különböző lehetőségeit és körülményeit. A fejlődő országok támogatást kapnak kötelezettségeik végrehajtásához, az anyagi hozzájáruláson túl technológiatranszfer és kapacitásépítés formájában - írta a fejlesztési tárca.

A klímaegyezmény kialakította a vállalások ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló mechanizmusokat, az aláírók a dokumentumban foglaltak alapján rendszeres találkozókon értékelik majd az elért előrehaladást. Még 2016-ban, a marokkói Marrakeshben az országok további döntéseket hoznak a megvalósítás nyitott kérdéseiben - áll az NFM közleményében.