eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Amerika vagy Putyin áll az offshore-botrány mögött?

Megindultak a találgatások, hogy melyik nagyhatalom állhat a hónap elején nyilvánosságra került Panama-iratok kiszivárogtatója mögött. Moszkva szerint egyértelműen Washington, míg Amerikából sok elemző látja úgy, a szálakat Putyin elnök mozgatta.

Kormányfőváltás Izlandon, az elnök lemondását követelő tüntetők Argentínában, a FIFA megtisztítását ígérő új elnök aláírása egy offshore-dokumentumon, napok óta magyarázkodó brit miniszterelnök – csak néhány azon rengeteg ügyből, amit a Mossac Fonseca panamai ügyvédi irodából kikerült 2,6 terabájtnyi adat okozott világszerte egyetlen hét leforgása alatt. A nemzetközi sajtó azontúl, hogy az érintettek ügyeivel foglalkozott, elkezdte azt is találgatni, vajon kinek állhatott érdekében, hogy 11,5 millió dokumentumot juttasson a német Süddeutche Zeitungnak. S. Ráduly János a Franciaországban elhangzott véleményekből idéz.

„Egyes oroszbarát politikusok, például a jobboldali Republikánusokhoz tartozó Thierry Mariani, vagy Jean-Luc Melenchon, a Baloldali Párt vezetője azt furcsállták, hogy a kiszivárogtatott listán nem találni amerikai vezető politikust. Mások önmagában beszédes elemként értékelték, hogy bár Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen nem érintett az ügyben, több vezető európai lap az ő fényképével illusztrálta az újabb „botrányt”, azzal az indoklással, hogy néhány közeli barátja vagy ismerőse is szerepel a panamai listán.

Ezzel kapcsolatban Michel Collon, a Franciaországban is komoly figyelemmel kísért, baloldali kötődésű belga újságíró úgy vélte, az ügy hátterének megértéséhez valójában azt kell vizsgálni, hogy kik nem szerepelnek a kiszivárogtatott listán. Megállapítja, hogy a jelek szerint egyetlen amerikai bank, befektetési alap, kongresszusi képviselő vagy NATO-parancsnok sem érintett.”

Ez pedig azt jelentené, hogy Washington áll a kiszivárogtatás mögött. Moszkva szerint egy külső erő igyekszik Oroszországot destabilizálni a közelgő választások előtt. Amerikát látja az ügy mögött Vlagyimir Putyin is.

Az orosz államfő azonban egy televíziós szereplésén a minap éppen azt magyarázta, néhány barátjának lehetséges érintettségével akarják azt a látszatot kelteni, hogy a háttérben ő mozgatja a korrupciós szálakat.

Majd úgy folytatja: „na és, ebben semmi sincs”. A kiszivárogtatás mögött – a múlt héten publikált írások egy másik része szerint – nem a Fehér Ház, hanem éppen a Kreml és személyesen Vlagyimir Putyin áll.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×