Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

Amerika vagy Putyin áll az offshore-botrány mögött?

Megindultak a találgatások, hogy melyik nagyhatalom állhat a hónap elején nyilvánosságra került Panama-iratok kiszivárogtatója mögött. Moszkva szerint egyértelműen Washington, míg Amerikából sok elemző látja úgy, a szálakat Putyin elnök mozgatta.

Kormányfőváltás Izlandon, az elnök lemondását követelő tüntetők Argentínában, a FIFA megtisztítását ígérő új elnök aláírása egy offshore-dokumentumon, napok óta magyarázkodó brit miniszterelnök – csak néhány azon rengeteg ügyből, amit a Mossac Fonseca panamai ügyvédi irodából kikerült 2,6 terabájtnyi adat okozott világszerte egyetlen hét leforgása alatt. A nemzetközi sajtó azontúl, hogy az érintettek ügyeivel foglalkozott, elkezdte azt is találgatni, vajon kinek állhatott érdekében, hogy 11,5 millió dokumentumot juttasson a német Süddeutche Zeitungnak. S. Ráduly János a Franciaországban elhangzott véleményekből idéz.

„Egyes oroszbarát politikusok, például a jobboldali Republikánusokhoz tartozó Thierry Mariani, vagy Jean-Luc Melenchon, a Baloldali Párt vezetője azt furcsállták, hogy a kiszivárogtatott listán nem találni amerikai vezető politikust. Mások önmagában beszédes elemként értékelték, hogy bár Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen nem érintett az ügyben, több vezető európai lap az ő fényképével illusztrálta az újabb „botrányt”, azzal az indoklással, hogy néhány közeli barátja vagy ismerőse is szerepel a panamai listán.

Ezzel kapcsolatban Michel Collon, a Franciaországban is komoly figyelemmel kísért, baloldali kötődésű belga újságíró úgy vélte, az ügy hátterének megértéséhez valójában azt kell vizsgálni, hogy kik nem szerepelnek a kiszivárogtatott listán. Megállapítja, hogy a jelek szerint egyetlen amerikai bank, befektetési alap, kongresszusi képviselő vagy NATO-parancsnok sem érintett.”

Ez pedig azt jelentené, hogy Washington áll a kiszivárogtatás mögött. Moszkva szerint egy külső erő igyekszik Oroszországot destabilizálni a közelgő választások előtt. Amerikát látja az ügy mögött Vlagyimir Putyin is.

Az orosz államfő azonban egy televíziós szereplésén a minap éppen azt magyarázta, néhány barátjának lehetséges érintettségével akarják azt a látszatot kelteni, hogy a háttérben ő mozgatja a korrupciós szálakat.

Majd úgy folytatja: „na és, ebben semmi sincs”. A kiszivárogtatás mögött – a múlt héten publikált írások egy másik része szerint – nem a Fehér Ház, hanem éppen a Kreml és személyesen Vlagyimir Putyin áll.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×