Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Hetven éve nem bakiztak akkorát a közvélemény-kutatók, mint tavaly Nagy-Britanniában

A modern brit közvélemény-kutatások több mint hét évtizedes történetében nemigen volt példa akkora tévedésre a közvélemény-kutató intézetek részéről, mint a tavaly májusi brit parlamenti választások előtt, és ez módszertani változtatásokat tesz szükségessé - áll a téves előrejelzések ügyében indított szakértői vizsgálat csütörtökön Londonban ismertetett végleges jelentésében.

A 2015. május 7-én tartott nagy-britanniai parlamenti választások előtt egyetlen országos közvélemény-kutató sem jelezte, hogy a Konzervatív Párt, amely az előző, 2010-es választások után öt évig a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzott, abszolút többséget szerez az alsóházban, és ennek alapján - 1992 óta először - önállóan alakíthat kormányt.

A tavalyi választások másik óriási meglepetése a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 1987 óta nem tapasztalt súlyosságú veresége, illetve a Liberális Demokraták gyakorlatilag teljes megsemmisülése volt. A közvélemény-kutatások e két fejleményt sem jelezték előre.

A felmérések még a választás hetében is gyakorlatilag holtversenyt valószínűsítettek a konzervatívok és a Labour között, és azt, hogy a toryk ismét csak a liberálisokkal koalícióban tudnak kormányt alakítani. Felmerültek olyan előrejelzések is, hogy a Munkáspárté lesz a legnagyobb alsóházi frakció, és így a baloldal vezető ereje - a skót nacionalistákkal összefogva - akár kormányt is alakíthat.

Végül azonban a Konzervatív Pártnak 99-cel több képviselői hely jutott az alsóházban, mint a Munkáspártnak.

A brit közvélemény-kutató cégeket képviselő szakmai szervezet, a British Polling Council (BPC) és a piackutató vállalatok szervezete (Market Research Society, MRS) tavaly vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy miként lehetett ennyire elmérni a választások eredményét.

A csütörtökön ismertetett vizsgálati jelentés megállapításai szerint a közvélemény-kutatók által használt mérési eljárások olyan mintákat eredményeztek, amelyek "módszeresen túlreprezentálták" a munkáspárti szavazókat, és "ugyanilyen módszeresen alulreprezentálták" a Konzervatív Párt támogatóit. Ennek okai között szerepelt, hogy az általában a konzervatívokkal rokonszenvező idősebb korosztály is alulreprezentált volt a felvett mintákban.

A jelentés szerint a "nyers adatok" kiigazítására alkalmazott statisztikai eljárások sem enyhítették érdemben ezeket az alapvető problémákat.

A vizsgálat összeállítói tucatnyi módosítási javaslatot tettek. Ezek közül a legfontosabbak közé tartozik, hogy a jövőben áttekinthetőbb módon kell alkalmazni a súlyozási módszereket, emellett felülvizsgálatra szorul a bizonytalan, illetve pártszimpátiájukat felfedni nem hajlandó választók arányának mérési módszere a felvett mintákon belül, és pontosabban kell mérni a szavazáson várhatóan megjelenő választók arányát is.

A BPC csütörtökön közölte, hogy maradéktalanul végrehajtja a jelentésben foglalt módosítási javaslatokat.

A közvélemény-kutató szakma legközelebbi nagy próbatétele a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás lesz.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×