Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

Obama: Washington későn emelte fel a szavát az argentin diktatúra idején

Az Egyesült Államok későn emelte fel a szavát az emberi jogok védelmében Argentína sötét időszakában, a katonai diktatúra idején - mondta Barack Obama amerikai elnök csütörtökön, kétnapos argentínai látogatásának zárónapján.

Obama elismerte, hogy az Egyesült Államok Argentínával kapcsolatos politikája hibás volt, de nem kért bocsánatot azért, hogy az amerikai kormányzat támogatta a katonai juntát annak a hatalomra kerülését követő, korai szakaszában.

Az amerikai elnök az 1976-1983 közötti, "piszkos háború" néven ismertté vált diktatúra közel harmincezer halálos áldozatának emlékére létesített, a La Plata folyó partján fekvő emlékparkban tett látogatásán dicsérte azon "családok, házastársak, gyerekek bátorságát és kitartását, akik nem hagytak fel az igazságért folytatott harccal", és emlékeztetett a Május Téri Anyák nevű, az elkövetett gyilkosságokat és emberrablásokat leleplező társadalmi szervezetre.

"A demokráciáknak elég bátornak kell lenniük ahhoz, hogy elismerjék, amikor nem felelnek meg azoknak az eszményeknek, amelyeket képviselnek" - hangsúlyozta Obama.

Az elnök megismételte, hogy hozzáférhetővé teszi az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) és a hadseregnek az argentin diktatúrával kapcsolatos dokumentumait, hogy Washington hozzájárulhasson az igazság feltárásához.

Obama látogatása szimbolikus jelentőségű: negyven évvel ezelőtt, 1976. március 24-én kezdődött az államcsíny, amelynek során a katonai junta átvette a hatalmat a dél-amerikai országban és ezzel megkezdődött a marxista felkelők, szakszervezetek és baloldali ellenzékiek hét évig tartó üldöztetése.

Számos jogvédő aktivista bírálta az amerikai elnököt, éppen a látogatás időzítése miatt. A junta áldozatainak családtagjait tömörítő egyik csoport egyenesen provokációnak minősítette Obama utazásának időpontját.

Az amerikai elnök útja azt a célt szolgálja, hogy a Fehér Ház támogatásáról biztosítsa a 2015 decembere óta hivatalban lévő argentin elnököt, Mauricio Macrit, aki eltávolodott a Dél-Amerikát zömmel uraló, erősen baloldali és az amerikai gazdasági befolyást ellenségesen szemlélő politikai irányzatoktól, és a nyugati országok felé fordult. Washington ezzel új szövetségesre tett szert a térségben.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×