Infostart.hu
eur:
373.85
usd:
340.08
bux:
138353.41
2026. november 20. péntek Jolán

Obama: Washington későn emelte fel a szavát az argentin diktatúra idején

Az Egyesült Államok későn emelte fel a szavát az emberi jogok védelmében Argentína sötét időszakában, a katonai diktatúra idején - mondta Barack Obama amerikai elnök csütörtökön, kétnapos argentínai látogatásának zárónapján.

Obama elismerte, hogy az Egyesült Államok Argentínával kapcsolatos politikája hibás volt, de nem kért bocsánatot azért, hogy az amerikai kormányzat támogatta a katonai juntát annak a hatalomra kerülését követő, korai szakaszában.

Az amerikai elnök az 1976-1983 közötti, "piszkos háború" néven ismertté vált diktatúra közel harmincezer halálos áldozatának emlékére létesített, a La Plata folyó partján fekvő emlékparkban tett látogatásán dicsérte azon "családok, házastársak, gyerekek bátorságát és kitartását, akik nem hagytak fel az igazságért folytatott harccal", és emlékeztetett a Május Téri Anyák nevű, az elkövetett gyilkosságokat és emberrablásokat leleplező társadalmi szervezetre.

"A demokráciáknak elég bátornak kell lenniük ahhoz, hogy elismerjék, amikor nem felelnek meg azoknak az eszményeknek, amelyeket képviselnek" - hangsúlyozta Obama.

Az elnök megismételte, hogy hozzáférhetővé teszi az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) és a hadseregnek az argentin diktatúrával kapcsolatos dokumentumait, hogy Washington hozzájárulhasson az igazság feltárásához.

Obama látogatása szimbolikus jelentőségű: negyven évvel ezelőtt, 1976. március 24-én kezdődött az államcsíny, amelynek során a katonai junta átvette a hatalmat a dél-amerikai országban és ezzel megkezdődött a marxista felkelők, szakszervezetek és baloldali ellenzékiek hét évig tartó üldöztetése.

Számos jogvédő aktivista bírálta az amerikai elnököt, éppen a látogatás időzítése miatt. A junta áldozatainak családtagjait tömörítő egyik csoport egyenesen provokációnak minősítette Obama utazásának időpontját.

Az amerikai elnök útja azt a célt szolgálja, hogy a Fehér Ház támogatásáról biztosítsa a 2015 decembere óta hivatalban lévő argentin elnököt, Mauricio Macrit, aki eltávolodott a Dél-Amerikát zömmel uraló, erősen baloldali és az amerikai gazdasági befolyást ellenségesen szemlélő politikai irányzatoktól, és a nyugati országok felé fordult. Washington ezzel új szövetségesre tett szert a térségben.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×