Az ügy aktualitását az adja, hogy a tavaly decemberi, San Bernardinóban elkövetett terrortámadás egyik elkövetőjének iPhone-ján tárolt adatokhoz szintén szeretne hozzáférni a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), de a vállalat ellenáll a felszólításnak, mondván: ehhez rendkívül veszélyes eszközt kellene létrehozniuk, amely, ha rossz kezekbe kerül, bárki féltve őrzött, személyes adataihoz hozzáférést biztosíthat. Az ügyből országos vita alakult ki az Egyesült Államokban arról, hogy hol húzódik az a határ, ahonnan fontosabbnak tekinthetőek a nemzetbiztonsági szempontok a személyes adatok védelménél.

A hétfői döntés egy másik ügyre vonatkozik, melyben még októberben kért hozzáférést a kormányzat a telefon adataihoz. A bíró úgy döntött: az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium nem kötelezheti a vállalatot, hogy akarata ellenére segítse az FBI nyomozóit, s a kongresszus soha nem hozott olyan törvényt, amely erre felhatalmazást adna.

Az igazságügyi tárca tudatta: csalódottak a bíró döntése miatt, és fellebbezni fognak ellene. Az Apple későbbre ígért reagálást az ítéletre.

A szövetségi hatóságok egy 227 éves, de kétségkívül hatályos jogszabály alapján kérik, hogy az Apple tegye hozzáférhetővé a telefonon lévő adatokat. A cég szerint, ha megtennék, az megrendíthetné a cég és ügyfelei közötti bizalmat, s súlyos károkat okozna az Apple márkának. A kaliforniai cég több tucat hasonló esetben tagadta már meg a készülékek titkosításának feloldását.

Az Apple amúgy azt is tudatta: ő maga sincs birtokában az ehhez szükséges eszköznek, amelyet ilyeténképpen a semmiből kellene kifejleszteni, ami akár több mérnöknek is legalább egyhavi munkát jelentene minden egyes telefon esetében.