Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Bosznia-Hercegovina február 15-én nyújtja be uniós csatlakozási kérelmét

Bosznia-Hercegovina február 15-én hivatalosan is benyújtja európai uniós csatlakozási kérelmét - jelentette be kedden Szarajevóban a háromtagú államelnökség soros elnöke, Dragan Covic.

A Nezavisne Novine című boszniai lap beszámolója szerint Dragan Covic kiemelte: országa már korábban is átadhatta volna a kérelmet, hiszen az az ország európai elkötelezettségének bizonyítéka, ám a soros holland elnökség ezt az időpontot jelölte ki. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a tagjelölti státust már 2017-ben elnyerheti a balkáni állam.

A boszniai elnök kiemelte, hogy a kérelem átadását követően komoly reformokra lesz szükség Bosznia-Hercegovinában.

Brüsszel és Szarajevó között hét év után, tavaly június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás. Amennyiben az EU elfogadja a kérelmet, a balkáni országnak a teljes jogú tagságig számos problémát kell leküzdenie. Brüsszel eddig is három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz. Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell mutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is.

Az európai integráció szempontjából a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Bosznia-Hercegovina a sereghajtó, hiszen Szlovénia és Horvátország már az EU tagja, Szerbiával és Montenegróval elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia pedig már hosszabb ideje tagjelölt.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×