Törökország brüsszeli tárgyalódelegációja hétfőn nyitotta meg uniós partnereivel a csatlakozási tárgyalások újabb fejezetét. Ankara hivatalosan 1987-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét. A csatlakozási tárgyalások 2005 októberében kezdődtek, a folyamat viszont éveken át nem mozdult előre.

Davutoglu Szófiában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a késlekedésnek nem a törökországi reformok hiánya volt az oka, hanem a több mint négy évtizede megosztott Ciprussal kapcsolatos problémák.

A szigetország északi harmadát 1974 nyarán elfoglalta a török hadsereg, válaszul arra, hogy a görög katonai diktatúra által támogatott politikai csoportok államcsínyt hajtottak végre a szigetországban, és Ciprust Görögországhoz akarták csatolni. A politikai döntéshozatalból már 11 évvel korábban kiszorult török ciprusi közösség a nyolcvanas években létrehozta saját államát, az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet Törökországon kívül senki sem ismer el. Az "állam" területén továbbra is több tízezer török katona állomásozik, s a konfliktus azóta is megoldatlan.

Hétfőn a gazdaság- és monetáris politikáról szóló tárgyalási fejezetet nyitotta meg Brüsszel Törökországgal. Davutoglu úgy vélte: ez fontos állomás, amely felgyorsítja majd a tárgyalási folyamatot, s további fejezetek megnyitására számít.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök és Davutoglu közös sajtóértekezletükön emellett tudatták, hogy szeretnék megerősíteni együttműködésüket az illegális bevándorlással szembeni fellépés terén. Becslések szerint az év eleje óta több tízezer migráns lépte át Törökország és Bulgária 240 kilométer hosszú határát. Boriszov mindazonáltal közölte, hogy a migrációs áradat az utóbbi időben jelentős mértékben csillapodott, hála Törökország erőfeszítéseinek. Hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlást teljesen meg kell állítani. Mindamellett - tette hozzá -, azokról, akik már az Európai Unióban vannak, gondoskodni kell, és biztosítani kell számukra mindent, amire szükségük van, beleértve a munkát is.