A tárcavezető a korlátozásokat azzal indokolta, hogy a "brit légitársaságok megtagadták az utasok csomagjainak hazaszállítását", a Vörös-tenger partján fekvő üdülőközpont repülőterének termei viszont nem adnak lehetőséget 120 tonnánál több visszamaradt csomag tárolására. Hozzátette, hogy még pénteken elindítanak egy teherszállító repülőgépet a hátrahagyott csomagokkal, annak érdekében, hogy azok ne hátráltassák az egyéb nemzetközi és belföldi járatokkal kapcsolatos ügymenetet.

A miniszter hangsúlyozta: "Egyiptom a legmesszemenőbbekig együttműködik a brit féllel a légikikötő kapacitásainak és a világ összes repülőterére vonatkozó biztonsági előírásoknak a figyelembevétele mellett".

Kamál közleményében arra az előző esti londoni bejelentésre utalt, amely szerint a fokozott biztonsági intézkedések részeként csak a kézipoggyászokat engedik fel a hazatérő járatokra - hasonlóan a holland KLM-hez, amely még a kairói repülőtérről is csak csomagjaik nélkül engedte fel az utasokat egy hazatérő gépére. A honlapján megjelent értesítés szerint a KLM döntését "elővigyázatosságból, belföldi és nemzetközi értesülések alapján hozta".

Röviddel az egyiptomi tárcavezető felszólalása előtt a brit Easyjet egy közleményt jelentetett meg honlapján, amely szerint az "egyiptomi hatóságok meghiúsították a több száz brit turista hazarepítését célzó terveket". Erre reagálva Nagy-Britannia egyiptomi nagykövete - a várakozó turistáktól zsúfolt sarm-es-sejki repülőtéren az újságírókhoz szólva - cáfolta, hogy az egyiptomi hatóságok megakadályozták volna a brit gépek berepülését.

A Sarm-es-Sejkben rekedt mintegy 20 ezer brit állampolgárból a kora délutáni órákig 359-et tudtak kirepíteni az Easyjet két járatával.

Az egyiptomi kormány számos tagja élesen bírálta London "elhamarkodott" döntését, amellyel átmenetileg leállította a légi forgalmat Nagy-Britannia és Sarm-es-Sejk között. David Cameron miniszterelnök magyarázata szerint "hírszerzési értesülések alapján valószínűbb az, hogy terrorcselekmény okozta a katasztrófát, mint az, hogy nem".

Az észak-afrikai ország elnökével együtt éppen Londonban tartózkodó egyiptomi külügyminiszter, Számeh Sukri is csalódottságának adott hangot, mondván: "azt reméltük, hogy megvárják a vizsgálatok eredményeit, és nem vetítik előre az eseményeket". Egyiptom gyengélkedő gazdasága jelentősen függ az idegenforgalomtól, amelynek egyik legfőbb célpontja a Vörös-tenger partján fekvő Sarm-es-Sejk.