Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős tagja az elmúlt egy évre visszatekintve azt mondta, "csalódottnak érzi magát" azért, ahogyan az Európai Bizottság kezdetben a migráció ügyét kezelte. Ezt szerinte most javítani és tökéletesíteni kell. Európa nem volt felkészülve egy ilyen méretű migrációs válságra - jelentette ki.

A görög biztos úgy vélte: eleinte tévesen, egyes országokat érintő problémaként kezelték a kérdést, miközben azt globális szemszögből kell vizsgálni. A tagállamok nem viselhetik egyedül a felelősséget a határok védelméért - mondta Avramopulosz, és kitért arra is, hogy vannak olyan országok, amelyeknek szükségük lenne az unió segítségére, de mégsem kérik.

Esteban González Pons, az EPP parlamenti frakciójának spanyol alelnöke hangsúlyozta: nem a menekültek és a migránsok jelentik a fő problémát, hanem a háború, az éhínség és a szegénység, ezért ezeket az okokat kell megszüntetni. A jó hír, hogy kezünkben van a lehetőség, hogy ezeket megoldjuk, a rossz, hogy nem vesztegethetjük az időt - mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Spanyolországnak mint az egyetlen olyan uniós országnak, amelynek szárazföldi határa van afrikai országokkal, már régen szembe kellett néznie a migráció problémájával. Példaként említette a jól működő spanyol modellt, amelynek alapja a prevenció, az együttműködés a kibocsátó és tranzitországokkal, valamint az embercsempészek elleni küzdelem.

Tobias Billström korábbi svéd bevándorlási miniszter arról beszélt, hogy szerinte nincs gyors és könnyű megoldás, egyúttal kiemelte Törökország kulcsszerepét a jelenlegi krízis rendezésében.

Krisztalina Georgieva - korábban humanitárius ügyekért, jelenleg költségvetési kérdésekért felelős - bolgár uniós biztos pedig úgy fogalmazott: ha nem fektetünk be a békébe és biztonságba, akkor a jövő nem tűnik túl ígéretesnek.