"Mi, ennek a kontinensnek a lakói nem félünk a külföldiektől" - mondta Ferenc pápa a kongresszus két háza előtt tartott beszédében, majd úgy folytatta:

"Mert legtöbbünk valaha idegen volt". Az Argentínába vándorolt olasz szülők gyermekeként született katolikus egyházfő a migránsok befogadására szólította fel az Egyesült Államokat, azt kérve, és ne ismételjék meg a múlt "hibáit és bűneit". Hangsúlyozta, az emberek nem dolgok, akiket csak el lehet dobni, ha zavarnak; a bevándorlókkal emberséges, igazságos és testvéries módon kell bánni.

"A nemzetet építése azt mutatja meg, hogy a kölcsönönösség kell, hogy meghatározza az egymáshoz való viszonyunkat, nem szabad ellenségként tekinteni a másikra." Ferenc pápa több, az Egyesült Államokban társadalmi és belpolitikai vitát okozó kérdésre kitért beszédében. Így például az eutanázia és az abortusz engedélyezésének kérdésére utalva úgy fogalmazott, hogy "fejlődése minden szakaszában oltalmazni kell az emberi életet", egyúttal pedig sajnálatának adott hangot, amiért a házasság és a család intézményét "talán soha nem látott veszélyek" fenyegetik. Ez utóbbit amerikai beszámolók a melegházasság amerikai legalizálására tett utalásként értékelték.

A katolikus egyházfő szólt a a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságáról. Emellett a leginkább kiszolgáltatottak méltóságának védelmére, a szegények támogatására szólította fel az amerikai törvényhozókat.

Beszédében arra is kitért, hogy egyensúlyt kell találni a vallási szélsőségek elleni harc és a szabadságjogok védelme között. Egyik vallás sem védett az egyének téveszméitől és a szélsőséges ideológiáktól, mindazonáltal a vallás nevében elkövetett erőszak elleni fellépés során védelmezni kell az alapvető szabadságjogokat is - emelte ki.

Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy nem célszerű egyszerűen a "jók" és a "rosszak" táborára osztani a világot. Ferenc pápa a halálbüntetés világszintű eltörlésére szólított fel, és élesen bírálta a fegyverkereskedelmet is a világ legfőbb fegyverexportőr országának törvényhozása előtt.