A népszavazás - amelyet Bronislaw Komorowski előző államfő kezdeményezett még a májusi elnökválasztási kampány idején - akkor lett volna érvényes, ha a bő 30 millió szavazásra jogosultnak több mint 50 százaléka vett volna részt rajta.

A népszavazás pár héttel előzte meg az október 25-én esedékes parlamenti választásokat. Megfigyelők szerint érvénytelensége tovább gyengítheti Komorowski pártjának, a népszavazást jóváhagyó, kormányzó jobboldali liberális Polgári Platformnak (PO) a támogatottságát.

A referendum másik vesztese a parlamenti választásokon szintén induló Pawel Kukiz mozgalma. A három kérdés egyike ugyanis az egyéni választókerületeknek a választási rendszerben való nagyobb szerepére vonatkozott, ami az elnökválasztáson független jelöltként váratlanul jól szereplő Kukiz fő politikai követelése volt.

A csekély érdeklődés - annak ellenére, hogy az urnákhoz járulók 78,75 százaléka igennel válaszolt az egyéni választókerületeket illető kérdésre - elemzők szerint azt mutatja: a politikai pályára tért, koherens politikai programmal nem rendelkező rockénekes csupán protesztszavazatokat gyűjtött be, ami hosszabb távon lehetetlenné teszi a politikai rendszerbe való hatékony beépülését.

Komorowski volt tanácsadója, Tomasz Nalecz professzor "veszteségnek" minősítette a részvételi arányt. Úgy értékelte: a polgárok "lényegtelennek találták a népszavazást a mindennapi életük szempontjából".

Grzegorz Schetyna, a PO által kinevezett külügyminiszter "a politikusok nagy, szomorú megleckéztetéseként" értelmezte az alacsony részvételi arányt.

A bal- és jobboldali ellenzék képviselői egyaránt úgy látják: az eredmény a PO-t komprommitálja, a népszavazást Komorowski elnökválasztási esélyeinek növelése miatt írták ki. Leszek Miller, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) elnöke "a lengyel demokrácia fekete vasárnapjáról" beszélt a népszavazással kapcsolatban, hozzátéve, hogy a lengyelek tömeges távolmaradása "a társadalom érettségét mutatja", mivel a szavazópolgárok "hibátlanul ráéreztek arra, hogy manipulációról van szó".

A lengyelek a vasárnapi népszavazásban három kérdésre válaszolhattak: ezek a választási rendszer megváltoztatásán kívül a pártok állami finanszírozásának fenntartására vagy eltörlésére vonatkoztak, valamint az adórendszerben egy olyan elv bevezetésére, amelynek értelmében vitás kérdésekben az adózó javára döntenének az adóhivatalok.

Lengyelországban az 1989-es rendszerváltás óta négyszer tartottak országos népszavazást, ezek közül az 1996-ban egy napon megtartott két referendum - az alacsony részvétel miatt - érvénytelen volt. Az 1997-es - a jelenlegi alkotmányt jóváhagyó - népszavazáson a jogosultaknak csak 42,86 százaléka nyilvánított véleményt, akkor viszont nem volt szükség legalább 50 százalékos részvételi arányra.

Érvényes volt a Lengyelország európai uniós csatlakozását jóváhagyó 2003-as szavazás is, akkor a szavazópolgárok 58,85 százaléka járult az urnákhoz.