Infostart.hu
eur:
387.55
usd:
329.05
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Szlovénia már nem ellenzi a kötelező menekültkvótát

Szlovénia már nem ellenzi a menekültek elosztását szabályozó kötelező kvóta bevezetését az Európai Unióban, és hajlandó 2000 migránst befogadni - jelentette ki Karl Erjavec szlovén külügyminiszter pénteken újságíróknak.

A miniszter elmondta: Szlovénia támogatja az Európai Bizottságnak a menekültek tagállamok közötti elosztását szabályozó javaslatát, és nagyon sajnálja, hogy egyes európai országok erre nem hajlandók.

Utalt arra, hogy Magyarországot és Görögországot humanitárius válság fenyegeti, ami pedig szolidaritásra kötelezi a többi tagállamot.

"Közös európai megoldást kell találni a menekülthelyzet kezelésére" - hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság - pénteki brüsszeli bejelentés szerint - jövő szerdán olyan javaslattal akar előállni, amelynek értelmében az EU-tagországoknak 160 ezer menekült befogadását kellene átvállalniuk a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.

Szlovéniának közel kétmillió lakosa van, és az országban viszonylag magas az egy főre jutó éves bruttó hazai termék. A munkanélküliség azonban 12,5 százalékon áll, ami miatt Szlovénia korábban ellenezte a kötelező kvóta bevezetését.

A védelmi minisztérium illetékese a közszolgálati televíziónak csütörtök este azt mondta, hogy Szlovénia 5000 menekült befogadására alkalmas kapacitással rendelkezik.

A migránsokat tíz településen helyeznék el az ország középső részén - tette hozzá.

Miro Cerar miniszterelnök tavasszal még a menekültek önkéntes alapon történő befogadását támogatta, és 30 menekült átvállalását jelezte abból a 40 ezer emberből, akiknek az átköltöztetését májusban indítványozta a brüsszeli bizottság Olaszországból és Görögországból.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×