Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Két halálos áldozata van a kijevi összecsapásnak

Kettőre nőtt a kijevi parlament előtt elkövetett támadás halálos áldozatainak száma - pontosította Arszen Avakov ukrán belügyminiszter az áldozatok számát kedden a Facebook-oldalán.

A parlament épületét a szélsőséges, nacionalista tüntetőktől védő nemzeti gárdisták egyike hétfőn szívlövés következtében vesztette életét, rajta kívül még egy gárdista halt bele sebeibe a kórházban. A belügyminiszter korábban három halálos áldozatról írt, később helyesbített kettőre. Kiderült ugyanis, hogy az egyik sérült, akiről úgy tudta, meghalt, életben van.

A tüntetők egyike hétfőn harci gránátot hajított a rendfenntartók sorfala mögé. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint összesen 141-en sebesültek meg az incidensben, köztük 131 rendőr, illetve nemzeti gárdista.

A hatóságok 18 embert vettek őrizetbe, és eddig ötük ellen indítottak eljárást.

Szvitlana Bliscsik, a kijevi rendőrség szóvivője újságírókkal közölte, hogy Oleh Tyahnibokot, a szélsőséges nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnökét is kihallgatják az ügyben. A törvényhozás épülete elleni rohamban részt vevő tüntetők többsége a Szabadság párt zászlai alatt vonult fel, és a férfi, aki a kézigránátot a rendőrök közé dobta, a párt önkéntes alakulatában szolgál a kelet-ukrajnai harcok övezetében. Ezt az egység parancsnoka is megerősítette.

A rendőrségi szóvivő elmondta: a nyomozás során elemzik az interneten megjelent fotókat és videofelvételeket, hogy a támadásban részt vevőket azonosítsák. Hangsúlyozta, hogy a vizsgálat nemcsak az elkövetőkre, de a szervezőkre és a politikai felelősökre is kiterjed.

Előző nap a parlamentnél történteket éles hangon ítélte el Petro Porosenko államfő és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök, ugyanakkor a politikai pártok még adósak a történtek értékelésével.

A helyi közösségeknek nagyobb önrendelkezési jogot biztosító alkotmánymódosítást nem támogatta a parlamentben a kormánykoalíció három másik pártja, a Julija Timosenko volt kormányfő mögötti erő, a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegítés (Szamopomics) és Oleh Ljasko Radikális pártja. Utóbbi parlamenti erő hívei szintén részt vettek a törvényhozás épülete előtti tüntetésen, amely békés tiltakozásnak indult, de az előterjesztés megszavazása után az épületet védő karhatalmi erőkkel történt véres összecsapásba torkollott.

Az államfő által előterjesztett alkotmánymódosítás elutasítói attól tartanak, hogy az alaptörvény módosítása lehetőséget teremt a kelet-ukrajnai területeknek az ukrán államból való kiszakadásra.

Keddi ukrán sajtójelentések szerint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is kifejezte aggodalmát a kijevi parlamentnél történtekkel kapcsolatban. Szóvivője, Stéphane Dujarric a főtitkár szavait tolmácsolva azt mondta, hogy Ban Ki Mun önmérsékletre intette a konfliktusban szemben álló feleket, és arra kérte őket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést az alkotmánymódosítás körül kialakult vita békés rendezésére.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×