"Az iráni atomprogramról kötött megállapodás ébreszthetett ilyen reményeket és kelthetett bizakodást számos elemzőben. Maga Obama elnök emelte ki az orosz szerepet ebben a tárgyalássorozatban - tizenhárom éven át folyt -, az utolsó időszakban hol reménykedve, hol kevésbé reménykedve figyelte a világ közvéleménye, hogy sikerül-e megállapodni. Obama többször kiemelte, hogy ebben fontos és konstruktív szerepe volt Oroszországnak."
A külpolitikai szakértő szerint a folytatás még nem egyértelmű. Sz. Bíró Zoltán arról is beszélt, hogy az orosz-amerikai viszony további javulása nem önmagában mehet az ukránok rovására.
"Abban az esetben, ha az új ukrán vezetésnek nem sikerül stabilizálnia, majd konszolidálnia az ország belső helyzetét politikai és gazdasági értelemben, nem indulnak átfogó és jelentős reformok, nem sikerül a központi hatalomnak kiterjesztenie a politikai felügyeletét az ország egészére, leszámítva a keleti szakadár területeket, nem sikerül helyreállítani az állam erőszak-monopóliumát, nem sikerül megfegyelmezni a paramilitáris szervezeteket, és tovább lehetne sorolni azokat a fontos, a központi kormányzat előtt álló feladatokat, amelyeket a következő hónapokban mindenképpen jó lenne teljesíteni vagy legalább elindítani, akkor nyilvánvalóan a nyugati hatalmak bizalma, együttműködési készsége is kezd csökkenni. Kialakulhat olyan helyzet, amikor egyre nehezebb lesz ezt fenntartani."
Sz. Bíró Zoltán egyetért azokkal az elemzésekkel is, amelyek szerint Németország és Oroszország viszonya is javulhat, ugyanakkor Angela Merkel kancellár semmiképpen nem nézné el Vlagyimir Putyin elnöknek, ha miatta mélyülne a válság Ukrajnában.
Hanganyag: Farkas Dávid






